Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

te el végleges, a kápolnával, csillagdával, színházteremmel kiegészített, két emeletesre nagyobbított, Eszterházy által is elfogadott formáját ez a monumentális, a város arculatát meghatározó épület. Genthon István 1955-ös lelkesült tanulmányában tette fel a kérdést a mű barokktól eltávolodó stílusát értékelve: „Vajon haladó-e az a hagyomány, amelyei Fellner ránk örökített? Ekkor franciás igazodásáról nem szabad megfeledkezni. Ez az igazodás a művészet nyelvén tiltakozott a Habsburg monarchia ellen, egységének világos és félreismerhetetlen tagadása. A messziről jött Fellner nem az osztrák-magyar művészetet szolgálta, hanem sajátos helyi művészetet teremtett. Oly helyi művészetet, amelynek semmi köze sincs az egységesítő ábrándokhoz, a gyarmati elnyomás cégéréhez. Higgadt, az értelemhez és jóízléshez szóló stílusa szállást csinált a reformkor nemzeti művészetének... Az a vélemény alakult ki, hogy a főhomlokzat lehiggadt és klasszicizmus felé mutató formanyelvét Eszterházy püspök szorgalmazta a művésznek... "

,3

3 Eszterházynak nagyon is pontos elképzelései voltak az épületről, és díszítéséről, mely életművének még akkor is a legnagyszerűbb alkotása, ha nem elképzelése szerint alakult a sorsa. Löffler Erzsébet idézi Gorové László feljegyzését a császár sajnálatos kimenetelű egri látogatásától: az épület az uralkodóból csodálkozó elismerést váltott ki, de sorsát illetően rideg elutasítás hozott. „A Lyceum roppant alkotmányát 2-ik József császár is a midőn 1784-ik Eszt: Oktober Holnapjának 17-ik napján Egerbe érkezett volna, a következett napon megtekinteni méltóztatott és annak szépségén fejedelem létére is bámult, és az őt et meg tisztelő Püspöknek izlésit magasztalta, csudálván egyszersmind hogy az arra fordított nagy költségeket el viselte. "

13

4 Az uralkodó látogatásakor már készen volt a könyvtár és a vizsgaterem freskódíszítése. Egyes termeinek képi programja azonban nem elsősorban a kor ízlésének, vagy művészeti divatja diktálta felfogásának felet meg, de nem is a felkért művész egyéni invenciójának, leleményének, festői brillírozásának teret adó felületek voltak. Elsődleges funkciójuk volt a terem rendeltetésének megfelelni, az oda képzelt tevékenység jelentőségét alátámasztani, eközben a tervezett universitás központi gondolatának, e hatalmas szellemi építménynek az eszmei egységét megadni.

13

5 Az egyetem indítani kívánt négy fakultását felvonultató mennyezetkép elkészítésére Eszterházy 1780-ban szerződött a bécsi Franz Sigrist-tel.

13

6 A mű az épület főhomlokzati rizalitját két emelet 13

3 GENTON István 1955.16., 18. 13

4 idézi LÖFFLER Erzsébet 1999. 199. (Gorové László: Eger város története, Eger, 1876. Érseki Lyceumi Nyomda 149.) 13

5 A könyvtár és a vizsgaterem e szempontú mélyre ható értékelését adja Ludányi Gabriella 1993as kis tanulmányában. - LUDÁNYI Gabriella 1993. 67-82. 13

6 1727, Alt-Breisach - 1803, Bécs - Szülővárosából tizenhét esztendős korában került Bécsbe, s 1744-ben az akadémia növendéke lett. 1752-ben az akadémiai pályázaton második díjat nyert, s 371