Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században
magasságban áttörő vizsgatermében/díszteremben - a bécsi egyetem mennyezetképeinek programját idézve - 1781-ben készült el, de a következő év nyarán ismét visszatért a festő, hogy az Eszterházy által kért javításokat elvégezze. 13 7 A déli nagy könyvtárterem Tridenti - pontosabban a Trentói - zsinatot ábrázoló menynyezetképe (1778) ekkor már három éve készen volt, melyet a püspök „udvari festőjével", az Egerben letelepedett bécsi származású Johann Lucas Krackerrel, 13 8 és segédjével Zach Józseffel készíttetet el. A díszterem kifestését is velük kívánta ekkoriban már önálló festőként, Historienmahlerként működött. 1754-ben Augsburgba költözött, az ottani akadémia tanára lett s tevékeny részt vállalt a város élénk művészeti életében. Festett freskókat (Augsburg, Zweifalten 1760), oltárképeket és kicsiny szentképeket, bibliai jelenteket mintául a különböző augsburgi kiadvány sorozatokhoz. Az 1760-as években tért vissza Bécsbe. Részt vett abban a nagyszabású, sok festőt foglalkoztató vállalkozásban, mely a császári ház megbízásából Martin van Meytens irányításával a különböző történeti és udvari események megörökítésére szerveződött. 1772-75-ben mennyezetképet festett a bécsi liechtentali plébániatemplomban. 1780-ban került sor élete egyik legjelentősebb alkotására, az egri Lyceum dísztermének kifestésére. Esterházy Károly egri püspök udvari festője, Kracker János Lukács halála után terveinek megvalósításához, az egri Lyceum, az universitas hatalmas új épületének dekorálásához sürgősen festőt keresett Bécsben. Sigristtel az udvari csillagász, Hell Miksa révén került kapcsolatba. Az írásban rögzített program s az előkészítő vázlatok alapján Sigrist három éven át dolgozott a díszterem mennyezetképén. A négy egyetemi fakultást megjelenítő kompozíció, eltérően a téma korábbi allegorikus ábrázolásaitól, a valósághoz kapcsolódó foglalatosságokat, korhű alakokat sorakoztat fel. Áttekinthető és racionális felfogásmódja a század végén érvényesülő új, klasszicizáló szemlélethez igazodik. A nagysikerű egri vállalkozást követően Sigrist már csak szerényebb munkákba kezdett - Ruszt (Rust), plébániatemplom - kisebb táblaképek, zsánerjelenetek festésével foglalkozott. Gróf Estreházy Károly püspök első vázlatos programja a líceum nagytermének mennyezetképéhez. HMLÉrs. gad. lt. -Classis VI. Miscell. fasc.Q.No 16/a. in: SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 154.; Gróf Eszterházy Károly püspök részletes utasítása Fran Sigrist festőművész számára a tudományok és művészeteknek a líceumi mennyezetképen leendő ábrázolásához, uo.; Szerződés Fraz Sigrist festőművésszel 1780 július 22-én a líceum nagytermének kifestéséről. HML Ers. gazd. lt. Rationes 1783. No. 500. in: SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 255. 13 7 Esterházy Károly püspök részletes kritikája 1782 június 26-án - Fraz Sigrist líceumi mennyezetfreskójáról s utasításai a hibák kijavításához. HML Érs. gad. lt. - Classis VI. Miscell. fasc.Q.No 16/a. in: SZMRECSÁNYI Miklós, 1937, 158-259. 13 8 Johan Lucas Kracker a Közép-Európai későbarokk festészet kiemelkedő alakja. Csehországi eredetű bécsi szobrászcsalád sarja, 1733-tól tizenegy évig látogatta a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. Közben Anton Herzog freskófestő segédje, de művészetére elsősorban Paul Tróger hatott. A kezdeti, akadémiai rajzok után első hiteles festményei Grazban (1742) és Szlovéniában (1744-45) maradtak fenn. Hosszú lenne elsorolni minden megbízását, míg Eszterházy Károly meghívásra 1764-ben Egerbe nem érkezett. A legújabb kutatások eredményeként Jávor Anna jelentetett meg reprezentatív könyvet művészetéről. 1768 nyarán vett házat Egerben. Egri freskói közül több elpusztult (ilyen a székesegyház szentélyének kifestése 1768-ból, a jezsuita templom Borgia Szent Ferenc-ciklusa 1770—73-ból), viszont számos oltárképét őrzik a város és az egyház372
