Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

II. József olyannyira elismerte a Szent Korona közjogi értelmét

7

9, hogy mikor szembe kívánkozott helyezkedni a nemzeti önkormányzattal, inkább koronázatlanul gyakorolta hatalmát. Hóman Bálint szerint azért, nehogy megsértse e szent szimbólumot.

8

0 Tehát „Magyarország - Mária országa", s a Szent István-i ország-felajánlás gesztusa összekapcsolódott az ország török alóli felszabadításának, területi és vallási egysége helyreállításának gondolatával, valamint összefonódott az osztrák örökösödési jog korlátozásának és a rendi jogok hangsúlyozásának egyre erősödő törekvésével. Ezzel együtt szerepet játszott a nemzettudat alakulásában, s különös jelenségként a II. József 'türelmetlen' türelmi rendeletében körvonalazódó beolvasztó politikában jelentkező felvilágosult eszmerendszer elleni fellépésben. Összegezve: más nézőpontból szemlélte a korona szimbolikáját a király, a nemesség, az egyház és az egyszerű nép. A királyok erőskezű elődjüket és tetteik igazolóját látták benne, az ő erejére és nagyságára így saját hatalmukra és atyai gondoskodásuk alatt álló országra tekintettek, s a legfontosabb szimbólumban éppen ezt a hatalmat látták. Szent István esetében a szent jelző nemcsak vallási jelentést hordozott, hanem nagyságának világi elismerését is, így a korona éppen az ő nagyságára emlékeztetve kapta a „szent" jelzőt.

8

1 így István illetve koronája, valamint a felajánlás gesztusa képi ábrázolás hatalmi reprezentációjukat szolgálta. A nemesség Werbőczy alapján továbbra is a korona organikus, királyt és a nemeseket magába foglaló, minden hatalmat és jogot összefogó államtest jelentését hangsúlyozta. Főkegyúri mivoltukban alapított oltárképen éppen ezért jelennek meg úgy, mint a korona-felajánlást támogató, mellette őrt álló személyek. Az egyház számára az áhítatra ösztönző apostoli szent volt, a katolikus egyház pedig a korona felajánlása által a mindenkori király katolicizmusát és a hozzá való feltétlen lojalitást tartotta jelentősnek. A nép számára a korona-szimbolika legfontosabb eleme és lényege egyrészt a „szentistváni" ország területi egysége és sérthetetlensége, a közösséghez való tartozás biztonságtudata, másrészt a felajánlás által örökérvényűvé lett katolicizmusa volt.

8

2 A Szent István általi korona-felajánlás ábrázolás, s a vele analóg „Magyarország Mária országa" alapvetően történelmi toposzként határozható meg, amely sűrítve fejezi ki az ország illetve a nép helyzetét, sorsát, s segíti az adott kor történelmi helyzetre adott válaszának megértését, így eredeti mondanivalóját csak a 7

9 Kovács Mihály idézett festményének keletkezésének okait kutatva fontos megemlíteni, hogy uralkodásának kezdetén, tehát a kép születésekor, Ferenc József is. 8

0 HÓMAN Bálint (1938) reprint é.n. 319. 8

1 KARDOS József 1988. 226. 8

2 KOSTYÁL László 1992. 200. 356