Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

H. Szilasi Ágota: „…Magyar Országnak óltalmazójának…” Szent István korona-felajánlása és a magyar három királyok egri s környékbeli festményeken a XVII-XIX. században

püspök által egybeszerkesztett csodás elemekkel dúsított Szent István-legenda

33 Könyves Kálmán idején fogalmazódott - mondhatni általuk már halálakor, de pár évtizeddel később bizonyítottan megdicsőült. Ezáltal László majd Kálmán korában lényegében kanonizálódott a magyar állam alapításmítosza, mely a két utódkirály korának aktuális politikai igényét, elvárásait elégítette ki. Hartvik munkájának - amelyet a király parancsára írt meg - elsődleges szándéka, mi több célja az volt, hogy a magyar királyoknak a pápa által elvitatott egyházkormányzói jogait István királyra vezesse vissza, illetve azoknak a Szentszéktől való eredetét bizonyítsa. Emellett nagy súlyt fektetett arra, hogy a korábbiaknál erősebben hangsúlyozza az első magyar keresztény király isteni kiválasztottságát, valamint a Megváltót szülő Szűz Máriával való közvetlen kapcsolatát. így a Regnum Marianum gondolat nem az elvont keresztény alázat, sokkal inkább az európai hatalmi küzdelmek nagyon is reális politikai törekvéseinek kifejezésévé vált. Annál is inkább, mivel VII. Gergely pápa 1074-ben Salamonhoz írt levelében a német hűbéri törekvésekkel szembeállítva arra figyelmeztette a magyar királyt, hogy István Magyarországot Szent Péternek ajánlotta fel. Csakhogy Szent Péter hűbéresének lenni Szent László és Kálmán korában - különösen a pápaság akkori erőteljes hűbéri expanziója idején - alárendelődést jelentett. így a „Mária országa" gondolat, miszerint István közvetlenül Mária s általa Jézus kegyeibe ajánlotta az országot, a reálpolitika jegyében fogalmazódott. Nem mondhatjuk, hogy a magyar legendairodalom a világi és lelkek feletti királyi hatalom összekötésére tett kísérlete, az istentől kapott uralom legitimációjának ilyetén megalapozása különleges lenne, hiszen a nyugat-európai birodalmak uralkodóit bemutató legkorábbi írásokban - de a bizánci császári udvarban is - a király az egyház kormányzását is magába foglaló tevékenységére, személyének szentségére vonatkozóan hasonló elemekre bukkanhatunk. így a pogány Vászoly jó keresztény fiai s unokái - kiemelten László - majd utóda Kálmán idejében István tisztelete az Európa szerte fellángoló szentkultuszba is bekapcsolódott. A vallásos érzés és hitélet megtisztulás vágya, az elmélyült, valóságos hit, a krisztusi birodalom békéjének igénye valóságos szent lázkén söpört végig Európán. Új egyházak és kolostorok épültek, s fellángolt a Megváltó, a Boldogságos Szűz és a hitvallók és vértanúk tisztelete. A keresztény népek saját hősöket keresve nemzeti szenteket formáltak, akiket ideálként igaz bensőséges tisztelettel követtek. 3

3 Szerzője valószínűleg az a Hartvik nevű hersfeldi (Németország) bencés szerzetes, majd apát, végül Magdeburg érseke, aki 1088-ban érkezett Magyarországra, ahol nemsokára győri püspöki címet nyert. Több jelentős diplomáciai szolgálatot tett I. László és Könyves Kálmán királynak is. Idős korában, 1100 körül készíthette el saját Szent István életrajzát, a két korábbi változat felhasználásával, részben kompilatív módszerrel, részben pedig saját fogalmazású részek írásával. 343