Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben
nep a Hercegtag szérűjén volt. Oda vonultak az aratóbandák. Az ispán és a tanyagazda számára készült koszorú, melyet spontán köszöntő kíséretében adtak át: „Isten segítségével befejeztük az aratást. " Ezután az uradalom megvendégelte a munkásokat, a hercegség szérűjén borral, pálinkával kínálták az aratókat, cigányzenészeket hozattak. A bandagazdák birkapörköltet főztek. A Heves és Hevesvezekény közötti Vercelen a Szinay család földjén az aratás végén 8-10 ember kezdte el csinálni az aratókoszorút. Szinay tábornoknak adták át a következő szavak kíséretében: „Isten éltesse a többi aratóval együtt, hogy még sokáig élhessünk a búzatáblában". A tarnamérai uradalomban 1929-ben tartott aratóünnepen négy aratóbanda sorakozott fel az uraság elé. A bandák egy-egy aratókoszorút tartottak elöl, melynek felső részén kör alakú búzafonat volt, melyről hosszú papírvirág füzérek és szalagok lógtak. A bandagazdák mellét keresztben széles szalag fogta át. 2 5 Zenekísérettel, zöld faágakat fogva vonultak az uraság elé. Átányban a Bárczay-uradalom aratóünnepén a kaszások kaszájuk pengéjére szalagot kötve jelentek meg. A fiatal asszonyok két aratókoszorút vittek rúdon. A koszorúk alapja egy nagy kör, melyről fokozatos elrendezésben hosszú esőcsigák lógnak. Kömlőn a Hangya Szövetkezet udvarán tartottak aratóünnepet. Aratókoszorút is készítettek, melynek tetején csokorféleség volt búzakalászból, mezei virágokkal díszítve. (Kömlő) A cséplés szokásai A régi aratóünnepek több mozzanata megmaradt csépléskor. A cséplőgépek az 1870-1880-as évek óta terjedtek el Magyarországon, 1914-re az egész ország területén gőzmeghajtású gőzgépek működtek. Minden településen volt legalább egy-két cséplőgép, a nagy munkák idején mégis szükség volt arra, hogy átjárjanak a cséplőgépek a szomszéd falvakba. Pl. Hevesről Pélyre két cséplőgéppel jártak át gépelni. A cséplőgép-tulajdonosokat számon tartották, neveiket megjegyezték. Az uradalmakban több cséplőgép is volt, a Szatmári püspöki uradalom pl. 8 géppel rendelkezett. Csak a zsúpnak való búzát és a szalmazsák kitömésére szánt szalmát csépelték kézi erővel. A cséplésnél 15-16 ember összehangolt munkájára volt szükség. A cséplőbanda üzemszerű munkamegosztással működött, elsősorban a géphez igazodott, de lényeges volt a nemek és korcsoportok szerinti tagolás. Női munka volt a dobnál a kévekötél elvágása és az etetőnek való 2 4 BOROVSZKY Samu 1909. 219. 2 5 MÁTRA MÚZEUM Fotógyújtemény lelt. sz. 8010. Aratóünnepség 1929-ben, a tarnamérai uradalomban. 285
