Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Gy. Gömöri Ilona: Az aratás szokásai, az aratóünnepek funkcióváltásai Dél-Hevesben

tette. Többen keresztet vetettek nemcsak a szokásos módon magukra, hanem a búzaföld felé is, és „Istenem, segíts meg bennünket", „Isten segítségével kezdjük meg a munkát!" „Kezdjük a munkát Jézus nevében!" - fohásszal kezdték a munkát. A fohász a református falvakban sem maradt el, legalább rövid „ Uram, Jézus, segíts"-zt mondtak. A férfiak megemelték a kalapjukat (Átány). Általánosan ismert szokás Dél-Hevesben, hogy a munka megkezdésekor a férfiak a kalapjuk mellé egy-két szál búzakalászt tűztek, amit nem vettek le az aratás végéig. Az első levágott kévét nem kezelték külön a többitől. Családi gazdaságokban vittek haza egy csokorravaló búzát, melyet az eresz alá tett a gazda. Az uradalmakban előfordult, hogy az először arató fiatalt ,/elkeresztelték". „Keresztapja", a bandagazda tréfásan „megverte", és azt mondta: „Jó munkás legyél!" Ha tehették, erre az alkalomra a bandatagoknak „szétöntöttek" egy liter bort. Az új bandatag számíthatott további tréfákra, „szerették ugratni". (Kömlő püspöki uradalom) Családi gazdaságokban a rokonság tanította be a fiatalt. A településtől több km-re lévő uradalmakból nem jártak haza naponta. Úgy tartották, hogy „az aratónak a tallón a helye". Csak szombat délután mentek haza, vasárnap pedig vissza. Ilyenkor vittek maguknak egy hétre való ennivalót, kenyeret, szalonnát, hagymát. Általában három hétig tartott az aratás. A gazda megkötésének szokása szinte csak nagygazdaságokban fordult elő. A megkötés anyai ösztönző mozzanatként értékelhető, mely a bérért dolgozó földművesek szokásaiban jellemző.

1

4 Az aratás első napján az ispán vagy intéző kilátogatott az aratókhoz. „Amikor láttuk, hogy feltűnt a hintó, már sodortuk is a kötelet" (Coburg-uradalom) Amikor az ispán bement az aratók közé, néhány szóval köszöntette az aratókat, megkérdezte, hogy megy a munka. Egy-két bátrabb marokszedő lány odalépett, a kötéllel átfogta és átkötötte a derekát és a karjait, vagy pedig vállától a derekáig keresztirányban. A marokszedőlány kis köszöntőt mondott: „Olyan legyen a termése, mint a borravaló.", vagy „Olyan legyen az egészsége, mint az áldomása. " A gazda ezt el is várta, készült rá. Cukrot és aprópénzt adott, vagy csak ígéretet tett a záró mulatságra. A kömlői püspöki uradalomban szó nélkül tűrte az intéző, hogy megkötik, mert számított rá. Az őt megkötöző lányoknak piros golyós kendőt és cukrot, a bandagazdának bort adott. Előfordult, hogy egy hordó sört is kaptak. A Coburg-uradalomban történt meg, hogy a marokszedőlány „Egészséggel viselje! " - köszöntésére az ispán először haragudott, de aztán nagy jutalmat, 20 pengőt adott neki. A Bárczay aknái Átány ban az ispán a megkötésért cserébe este borral kínálta a munkásokat. Hevesen az egyház tulajdonában lévő búzatábla aratásakor Buczkó János plébánost is megkötötték. 1

4 UJVÁRY Zoltán 1981.234. 280