Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében
minden fajta nagyságú, különösen azonban a 3 és 15 akó közötti 7 6 nagyság volt a leggyakoribb, de használtak egy 109 és két 110 akós óriáshordót is. A három akós úgynevezett egri hordókat a gönci hordókhoz hasonlóan mértékegységként is használták, így ez a méret, illetve gyakorlati szempontok miatt a hat akós boroshordó volt a leggyakoribb a püspöki uradalomban. 7 7 Ennek az igen jelentős hordóállománynak a karbantartásához és pótlásához jelentős mennyiségű alapanyagra is szükség volt, amit igyekezett a földesúr belső erőforrásokból megoldani. Erre a legkézenfekvőbb megoldás a jobbágyok úrbéres szolgáltatásai közé iktatni a szükséges mennyiség előteremtését. Gyöngyössolymossal 1767-ben kötött szerződésben például minden egész helyes gazdát kötelezetek, hogy „...600 abroncsot, nagy hordóra valót, megfarag és készen beszolgáltat, 2 nyolcakós hordónak való dongát hasogat és behoz... ". 7 8 Összességében az egri püspökség borgazdálkodásáról megállapítható, hogy az egyházmegyéből és a püspökség birtokaiból származó feudális jogok és járadékok rendszerére épült. A bevételek közel 90%-a dézsmából származott, amit csak azokon a területeken szedtek természetben, ahol az uradalmi szervezet kiépítettsége lehetővé tette a feldolgozást. A távolabbi települések kivétel nélkül készpénzen váltották meg dézsmakötelezettségeiket, amelyből évente állandó jövedelemhez jutott a püspök-földesúr. 7 9 Eger földesuraként a püspökség jelentős nagyságú szőlőkkel rendelkezett a város határában, azokat azonban inkább kiadta a helyi lakosoknak művelésre és csak két szőlőhegyen tartott fenn saját művelésű szőlőt. Hejcén és Harsányban további szőlőtermelő aliódiumok működtek, valamint a Hegyalján is bérelt szőlőket, melynek jó minőségű boraiból a püspöki udvar ellátását oldották meg. Elsődlegesen tehát a saját szükségletek kielégítése miatt tartott fenn allódiumokat Eszterházy, nem pedig kereskedelmi-árutermelő célzattal. Ennek ellenére kínosan ügyelt a minőségi szőlőtermelésre az egész uradalomban, amit jól tükröznek a kiadott 7 6 A hordók 90%-a ebbe a kategóriába esett a következő megoszlásban: hordó 3 akós 4 akós 5 akós 6 akós 7 akós 8 akós 9 akós 10 akós 11 akós 12 akós 13 akós 14 akós 15 akós darab 497 27 185 725 72 47 92 35 39 44 21 18 6 7 7 Az egri hordóra lásd: SZEDERKÉNYI Nándor 1890-93. IV. kötet. 23. illetve a különféle gazdatiszti számadásokat, de leginkább a harsányi kasznár használta a gönci és egri hordókat a mennyiség meghatározására. 7 8 BÁN Péter 2004. 153. 7 9 Külön a bordézsma megváltásából befolyt összegek nagyságáról nincsenek adatok, de az összes dézsmaköteles termény és állat megváltásából évente átlagosan 30 000 rajnai forint bevétel származott. Lásd: BÁN Péter 1999. 357-363. Summa proventus ex decimalibus rovatait. 173
