Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében
kutatója) a következőképpen jellemezte: „Az ürmös egyike volt azoknak az italoknak, amelyet a magyar ember szivesen fogyasztott. Benne megtalálta a bor kellemes anyagait, de megtalálta a növényi kivonatokat is, amellyekkel egészséget, főként a gyomrát javította. Egyszerre szolgált üdítő italként és gyógyszerként a magyar háztartásokban. " 6 9 Ezt a gyógyitalt frissen sajtolt és egy napig aszúszemeken állni hagyott mustba kevert kifőzött fehérüröm levéből állították elő. Ezen utóbbi csemegék és az aliódiumból származó borok egy része a püspöki udvarba kerültek, a dézsmaborokat pedig a harsányi, keresztespüspöki, tiszakürti, és sziráki kocsmákban mérték ki. Az uradalom legkeletebbi kerülete a hejcei districtus volt, amely kasznárságként működött, de tevékenységi körének jelentős részét a borforgalom lebonyolítása alkotta. A hejcei kasznár számadásai ugyan csak az 1790-es évekből maradtak ránk, Csiky Gáspár (1772 és 1783 között hejcei kasznár) Eszterházy val folytatott gazdasági témájú levelezéséből mégis képet kaphatunk a kerület működéséről. A borértékesítésben a hejcei kasznár jelentősége vetekedett az egri kulcsáréval, ugyanis a hejcei dézsmák és az ottani szőlőtermelő aliódium termésein kívül a hegyaljai szőlőkből származó kiváló minőségű borral is ő rendelkezett. A település Tokaj-hegyaljához közeli fekvése jelentősen megnövelte a borok értékesítési lehetőségét is. Többnyire környékbeliek és magyar kereskedők vásárolták a püspökség borát, Csiky azonban több alkalommal is említ egy Bukosky nevű lengyel kereskedőt, aki Lembergből (Galicia) járt Hejcére. 7 0 A hegyaljai boroknak szánt sors azonban elsődlegesen mégsem az értékesítés volt, hanem a püspöki udvar igényeinek kielégítése. Erről a hejcei kasznár egyik levelében a következőként számol be: „Excellenciád kegyes rendelése azt tartja magában, hogy minden esztendőbéli termésből, ugy mint Hejczei majorsábból 100 akó bort Egerbe küldessen, 100 akót itt Hejzén tartasson, az Hegyaljai Ordinarius 30 akót Egerbe küldessen, 30 Hejczén tartasson, ugy aszuszőlő bor vagy máslás vagyon , annak fele Egerbe küldette s sen, fele pedig Hejczén tartasson... ". 7 I Ebből az utasításból egyértelműen kiderül, hogy az allodiális szőlők a püspöki udvar borszükségleteinek kielégítését szolgálták és csak az ezen felül maradó mennyiséget bocsátották áruba. A püspöki udvar belső fogyasztási igényeinek kielégítéséért külön tisztviselő, az udvari, vagy belső kulcsár (intaaulicus claviger) volt a felelős. Mivel a belső kulcsár nem uradalmi tisztség volt, így számadásai nem maradtak ránk, azonban a felügyelete alá tartozó borpince leltárai alapján képet kaphatunk a püspöki aula 6 9 SZATHMÁRY László 1931. 7. szám. 71-73. 7 0 HML. XII-3/a Liber 44. 229. 7 1 HML. XII-3/a Liber 44. 247. 171
