Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében
1. táblázat. Az egri püspöki uradalom borbevételei 1791-1796 1791" 1792 5 4 1793 5 5 1794 5 6 1795" 1796 5 8 urna icce urna icce urna icce urna icce urna icce urna icce (akó) (akó) (akó) (akó) (akó) (akó) Egri kulcsár 6254 12 3112 22 9332 33 4360 37 6644 6428 37 Harsányi provizor 2449 56 451 50 1095 26 484 30 1005 51 1213 30 Hejcei kasznár 882 289 41 600 54 888 26 1328 11 1692 35 Gyöngyöspüspöki kasznár 1232 706 25 1510 20 1506 1091 12 1585 48 Felénémeti kulcsár 631 11 125 48 643 30 216 13 479 906 Füzesabonyi provisor 765 50 613 819 5 399 27 1265 45 1191 35 Tiszörsi ispán 60 31 22 106 32 92 Zsérci ispán 128 30 77 22 101 53 66 5 147 7 159 Összesen: 12407 50 5418 34 14209 61 7966 25 11960 62 13176 57 A bortermeléssel foglalkozó gazdatisztek számadásai alapján elmondható tehát, hogy az egri püspöki uradalom éves borbevétele átlagát tekintve megközelítette a tízezer akós mennyiséget. A terméseredmények hullámzásának hátterében a kedvezőtlen, vagy éppen kedvező időjárási viszonyok állnak, aminek a szőlőtermelés különösen ki volt szolgáltatva. Például az 1792-es meglehetősen száraz év és rossz termés után a következő évben majdnem megháromszorozódott az uradalmi pincékbe gyűjtött borok mennyisége. A számsorokból tisztán kitűnik, hogy a borbevételek több mint fele része az Eger környéki szőlőművelésből származott, ezt követték a borsodi, illetve hegyaljai területek, valamint jelentős mennyiséget adott a Mátraalja is. Érdemes azonban összevetni, a saját művelésű földesúri allódiumokból származó és a feudális jogon szerzett bevételek nagyságát is. A következő táblázat alapján megállapítható, hogy az allodiális szőlőkből származó borbevételek csupán 4-8%-ot tették ki a dézsmából származó bormennyiséghez képest, az egész borbevételnek, pedig csupán 5%-át alkották (1791-ben 8,12%; 1792-ben 5,48%; 1793-ben 3,42%). Meglepő módon azonban a saját kezelésű szőlők közül nem az egri allódiumok, hanem a harsányi és hegyaljai szőlőkből származott a legtöbb saját termelésű bor, melynek okaira még a későbbiekben kitérünk. Egyértelműen megállapítható azonban az, hogy a püspöki uradalom borbevételcinek túlnyomó része a feudális járadékokból, konkrétabban a földesúri kilenced és egyházi tized révén folyt be. 5 3 HML. XII 3/e 223. d. 5 4 HML. XII 3/e 224. d. 5 5 HML. XII 3/e 225. d. 5 6 HML. XII 3/e 226. d. 5 7 HML. XII 3/e 227. d. 5 8 HML. XII 3/e 228. d. 167
