Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében

1. táblázat. Az egri püspöki uradalom borbevételei 1791-1796 1791" 1792 5 4 1793 5 5 1794 5 6 1795" 1796 5 8 urna icce urna icce urna icce urna icce urna icce urna icce (akó) (akó) (akó) (akó) (akó) (akó) Egri kulcsár 6254 12 3112 22 9332 33 4360 37 6644 ­6428 37 Harsányi provizor 2449 56 451 50 1095 26 484 30 1005 51 1213 30 Hejcei kasznár 882 ­289 41 600 54 888 26 1328 11 1692 35 Gyöngyöspüspöki kasznár 1232 ­706 25 1510 20 1506 ­1091 12 1585 48 Felénémeti kulcsár 631 11 125 48 643 30 216 13 479 ­906 ­Füzesabonyi provisor 765 50 613 ­819 5 399 27 1265 45 1191 35 Tiszörsi ispán 60 ­31 22 106 32 92 ­­­­Zsérci ispán 128 30 77 22 101 53 66 5 147 7 159 ­Összesen: 12407 50 5418 34 14209 61 7966 25 11960 62 13176 57 A bortermeléssel foglalkozó gazdatisztek számadásai alapján elmondható tehát, hogy az egri püspöki uradalom éves borbevétele átlagát tekintve megközelítette a tízezer akós mennyiséget. A terméseredmények hullámzásának hátterében a kedvezőtlen, vagy éppen kedvező időjárási viszonyok állnak, aminek a szőlőtermelés különösen ki volt szolgáltatva. Például az 1792-es meglehetősen száraz év és rossz termés után a következő évben majdnem megháromszorozódott az uradalmi pincékbe gyűjtött bo­rok mennyisége. A számsorokból tisztán kitűnik, hogy a borbevételek több mint fele része az Eger környéki szőlőművelésből származott, ezt követték a borsodi, illetve hegyaljai területek, valamint jelentős mennyiséget adott a Mátraalja is. Érdemes azonban összevetni, a saját művelésű földesúri allódiumokból szár­mazó és a feudális jogon szerzett bevételek nagyságát is. A következő táblázat alapján megállapítható, hogy az allodiális szőlőkből szár­mazó borbevételek csupán 4-8%-ot tették ki a dézsmából származó bormennyi­séghez képest, az egész borbevételnek, pedig csupán 5%-át alkották (1791-ben 8,12%; 1792-ben 5,48%; 1793-ben 3,42%). Meglepő módon azonban a saját ke­zelésű szőlők közül nem az egri allódiumok, hanem a harsányi és hegyaljai sző­lőkből származott a legtöbb saját termelésű bor, melynek okaira még a későbbiek­ben kitérünk. Egyértelműen megállapítható azonban az, hogy a püspöki uradalom borbevételcinek túlnyomó része a feudális járadékokból, konkrétabban a földesúri kilenced és egyházi tized révén folyt be. 5 3 HML. XII 3/e 223. d. 5 4 HML. XII 3/e 224. d. 5 5 HML. XII 3/e 225. d. 5 6 HML. XII 3/e 226. d. 5 7 HML. XII 3/e 227. d. 5 8 HML. XII 3/e 228. d. 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom