Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében

munkáját, valamint a dűlők pontos kimérése is a feladataik közé tartozott. A vincellérek utasításai közvetlenül a szőlőművelésre és a munkanapok hosszára terjedtek ki. Legfőbb dolguk a bérmunkások irányítása és a szőlő precíz művelésének ellenőrzése volt. Vincellérek az uradalom valamennyi szőlőműveléssel foglalkozó településén alkalmazásban álltak. Létszámuk kezdetben hét volt

2

9, majd az 1790-es évekre tízre növekedett

3

0, ami nem csak a szőlőterületek növekedésével, hanem a minőség iránti igény növekedésével is magyarázható. A szőlőművelési munkák sorát végigtekintve csak az egyes munkálatok időpontjában fedezhető fel eltérés más bortermelő vidékek szokásaihoz képest. Az első munkálatok a hó olvadását követően a csapadék által lehordott föld visszahordásával, pótlásával, ritka esetben a szőlők trágyázásával kezdődtek. Ezt követte a nyitás, ami kulcsfontosságú művelet volt a termés szempontjából. Többnyire áprilisban került sor a metszésre, illetve a venyigék elhordására. A művelés alatt álló szőlőterület nagyarányú növekedéséből sejthető, hogy nagy gondot fordítottak a szaporításra, amire metszés után került sor, rövidesen pedig megejtették az első kapálást is, amivel már gyakran átcsúsztak június elejére. A kora nyári munkák közé tartozott a karózás és kötözés ami az érésnek indult szőlőfürtök minél magasabbra tartását szolgálta elkerülvén így a rohadást. Évi három alkalommal kapálták a szőlőket, ami az egyik legköltségesebb, legnehezebb, de egyben legfontosabb munka volt. A szőlők második kapálása általában a kötözést követte. Ezt követően nyár végéig csak az igazgatók kötözték újra a kibomlott vesszőket és vágták le a vad hajtásokat. Augusztus végén került sor a harmadik kapálásra. Ősszel a szüret idejének kijelölése a püspöki uradalom gazdatisztjének dolga volt. Az időjárás függvényében igyekeztek a szüret időpontját minél későbbre halasztani, és a lehető legtovább a tőkén érlelni a szőlőt. Ennek következtében gyakran elhúzódott a szüret akár november közepéig is.

3

1 A szüreti munkák java részét bérmunkával végezték, de robotoló jobbágyokat is rendeltek a püspöki pincékhez, akik többnyire a szőlő behordását végezték, de a pincékhez érkező szőlőt is adott esetben, hosszúfuvarra rendelt jobbágyok szállították.

3

2 Ezt követően már csak a karók kiszedése és a szőlő befedése maradt hátra.

3

3 Az értékes szőlők védelmezésére szőlőkerülőket fogadtak fel, akiknek egész évben a dűlőket kellett járniuk. Munkájuk súlyát jelzi, hogy 40 forint éves sallári2

9 BÁN Péter 1999. 325. 3

0 A gazdatiszti számadásokból lásd: HML. XII 3/e 223.; 224.; 225. stb. 3

1 HML. XII-3/a Liber 44. 215. p. Ulrich János praefectus 1777. november 2-i levelében arról tájékoztatja Eszterházyt, hogy a szüret hamarosan befejeződik. 3

2 BÁN Péter 2004. 153-155. 3

3 Részletesebben NEMES Lajos 1996. 107-110. 162