Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében
umot kaptak, de saját vagyonukkal feleltek a szőlőben okozott károkért. 3 4 A szőlő érése alatt szőlőpásztorokat is alkalmaztak, akik Szent Lőrinc napjától szüretig őrködtek 5 forintos fizetésért. Sokban hasonlított ehhez a hegyaljai szőlők művelése is. Ezekért a szőlőkért külön uradalmi tisztviselő, a hegyaljai szőlőfelügyelő (inspector vinearum Submontanensis), valamint az alá rendelt vincellérek voltak a felelősök. A Tokajhegyaljai szőlőművelést és borkezelést, különösen pedig az aszúbor készítését a XVII. század óta a hegyaljai városok közös rendtartása szabályozta, ami szintén a bor minőségi követelményeinek megőrzését szolgálta. 3 5 A hegyaljai szőlők nagyságának pontos meghatározása érdekében, Eszterházy több alkalommal is kimérette azokat. 1770-ben az uradalomi számvevő (ratiomun exactor) irányítása alatt történt akimérés, aminek eredményeként 343 kapás nagyságot állapítottak meg. 3 6 A kimérés pontosságát illetően azonban kétségei támadhattak a prefectusnak, ugyanis 1773-ban megismételtette és az új kimérést már az úrbéri rendelet szabályozta. Ebben az esetben a hejcei kasznár vezetésével végezték el a kimérést, aminek végeredményeként már csak 206 kapás nagyságot állapítottak meg. Az eltérés abból adódhatott, hogy a kapás nagyságát 1770-ben az egy ember által egy nap alatt megkapálható szőlőterület nagyságához mérték, de „... ha néha többre mégy en az kapás szám, talaj való dolog, leginkább a Mádi és Zombori szőlőknek igen kemény a fölgye és nagyobb munkát ád a többieknél... " írja a hejcei kasznár. 3 7 Az 1773-as kimérés alkalmával azonban Eszterházy utasítására „valóságos Bétsi öl mértékre" mérték ki a szőlőket és a kapás nagyságát 150 négyszögölben határozták meg. így ez utóbbi, 1773-as kimérés eredményét a 206 kapás nagyságot tekinthetjük a pontosnak, vagyis átszámítva a hegyaljai szőlők 19,31 kat. h. kiterjedésűek voltak. A hegyaljai szőlőművelés pontos részleteiről a hegyaljai szőlőfelügyelő 1770 és 1773 közötti számadásaiból értesülhetünk, melyekből egyértelműen kimutatható, hogy a szőlő művelése szinte azonos módon történt az egri szőlőknél ismertetett folyamattal. 3 8 Kora tavasszal a nyitást a metszés követte, majd a venyigék öszszeszedése és a homlítás, vagy bújtatás. A trágyázás jelentőségét jól ismerték és gyakrabban is alkalmazták, mint az egri szőlőhegyeken, de még olyan apróságokra is ügyeltek, hogy a kötöttebb talajú mádi szőlőkben összeszedjék a nagyobb köveket. Nem spóroltak a kapálással sem, amit itt is három alkalommal végeztek az 3 4 HML XII-3/a 137. d. Regulatio Promontorium 1772. 119. 3 5 BALASSA Iván 1973. 15 évf. 9. 3 6 HML. XII-3/a 1772-es számadások Vinearum Submontaneum. 3 7 HML. XII-3/e 213. d. 3 8 HML. XII-3/e 212., 213., 214. d. 163
