Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Borbély Zoltán: Az Egri Püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében
felosztott egri határban a püspök-földesúr Hajdú-hegy és Rác-hegy promontoriumokkal, valamint Cigléd és Szőlőske praediumokkal rendelkezett, amelyek több szőlőhegyet foglaltak magukba. 2 2 A püspökség birtokában álló szőlőterületek nagysága 1760-ban 1730,25 kat. h., 1773-ban 1923 kat. h„ 1789-ben 2131,71 kat. h., 1798-ban pedig 2045,05 kat. h. volt, amely túlnyomó részt 1-2 holdas parcellákra volt felosztva. 2 3 Az Egerhez tartozó szőlőhegyeken Eszterházy követte a török kiűzése óta fejlődő helyi hegyrendészeti szabályokat és szőlőrendtartást. 2 4 A városi magistratus szorgalmazására 1772-ben szőlőrendtartást hagyott jóvá, amely a Barkóczy által kiadott rendtartást és az 1748-ban először lejegyzett statútumokat vette át, számos ponton azonban szigorít azokon a minőségi szőlő- és bortermelés érdekében. Rögtön a rendtartás elején a szőlőjüket elhanyagoló gazdák számára szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba. Első figyelmeztetésre pénzbüntetést kellett fizetni a gondatlanságért, második alkalommal már botiités volt a büntetés, végső esetben pedig akár el is vehette a földesúr a gondatlan gazda szőlőjét és másnak adhatta. 2 5 Tilalmazta továbbá méhek tartását a szőlőben és súlyos pénzbírsággal tiltotta a legeltetést. Pontosan szabályozta a szőlőben végzendő munkanapok hosszát és az értük járó fizetséget. Az évet két periódusra osztotta - Szent József naptól Szent Mihályig 8 poltúra napidíjat határoz meg, Szent Mihály naptól pedig 7 poltúrát. Szüretkor ettől kevesebb pénzel kellett beérniük a napszámosoknak. 2 6 A korábbi rendtartásoktól eltérően a nagyobb szakértelmet nem igénylő munkákat, mint a venyige hordást, fedést és karóhordást engedélyezte szakmányba adni. A szőlősgazdáknak új szőlő telepítését, vagy homlítással történő szaporítást előbb jóvá kellett hagyatni a város bírájával, aki a földesúrtól kapott erre engedélyt. 27 Ez szintén a szőlő és a bor minőségének javítását, valamint a talaj védelmét szolgálta, ugyanis a szabálytalan rendben és egymáshoz túl közel ültetett szőlő gyenge termést és rossz minőséget eredményez. Előírták a rendtartásban a hegybírák és a vincellérek kötelezettségeit és pontosan körülírták a tevékenységi körüket. A korábbiakhoz képest háromra csökkentették a püspök-földesúr pénzén alkalmazott hegybírák számát, akiket évi 50 forint illetett. 2 8 Ok feleltek az előírások betartatásáért és a szőlők állapotáért. Évente két alkalommal körbe kellett járniuk a szőlőhegyeket és ellenőrizni a gazdák 2 2 NEMES Lajos 1996. 87-90. 2 3 NEMES Lajos 1996. 87, 94-99. 2 4 NEMES Lajos 1987. 508-519. 2 5 HML XII-3/a 137. d. Regulatio Promontorium 1772. 114. p. 2 6 Uo. 115. A munkanapok hosszáról és a napszám összegéről részletesebben: Nemes, 1987. 2 7 Uo. 115. 2 8 Uo. 116. 161