Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években
átvonulás alatt mi történhetett, nem derül ki a szolgabírói jelentésből, csak az a biztos, hogy a régi mester házánál elszabadultak az indulatok. A makiári vendégfogadó gazdasszonya próbálta csillapítani a kedélyeket, a vármegyei küldöttség és Vásárhelyi Márton a vendégfogadóba ment ekkor - a szolgabírói jelentés szerint ebédelni, de a helyzetből ítélve lehet, hogy inkább menekülésről volt szó. Ott aztán a makiári vezetők és lakosok valósággal nekiestek a szolgabírónak és kísérőinek. Egy Visnyai nevű lakos haragos szavakkal, mellkasát öklével csapkodva a többieket bíztatta, hogy a templom kulcsát át ne adják, a harangkötelet meg ne húzzák. A szolgabírói jelentés azt is kiemelte, hogy a nyilvánvaló szembeszegülés, tiszteletlenség jeleként sokan süvegüket is felvették a vármegyei küldöttség jelenlétében. Szabó Mihály bíró tulajdonképpen kizavarta Vásárhelyi Mártonékat Maklárról, nem engedte be a településre, mert „könnyebb Debrecen városát meghajtani, mintsem Makiárt, sem őexcellenciája, sem a nemes vármegye, akárki is, amíg Maklár Maklár lesz, erővel pápistává nem teszi". Vásárhelyi végül maradt Makiáron, de egyelőre csak a vendégfogadónál szállhatott meg, mert a szolgabíró félt, hogy ha a régi mester házába költöztetik, a makiáriak végül megölik. 2 4 Egészen 1739-ig, a makiári plébánia felállításáig Vásárhelyi mint licenciátus működött a helységben. A református prédikátorból az élete végére katolikus plébánossá lett Vásárhelyi Márton életútja bár sok ponton homályos, de mindenképpen érdekes epizódja a Heves megyében zajló rekatolizációs törekvéseknek. Fő forrásunk végrendelete, amely sajnos nincs keltezve, de valamikor 1744 körül, még Erdődy Gábor püspökségének idején keletkezett. 2 5 Vásárhelyi, másként Marosvásárhelyi Márton az 1680-as évek derekán született, ahogy neve is mutatja, Marosvásárhelyen. Tanulmányaival kapcsolatban biztosan tudjuk, hogy Nagyenyeden tanult. 2 6 A nagyenyedi református kollégium matriculájában 1709-ben tűnik fel, itt megjegyzik, hogy később Nagybányán rektor, majd a Szatmár megyei Jánkon lett lelkész. 2 7 Az enyedi kollégium filiájaként működő marosvásárhelyi kollégiumba 1704-1707 között többször beiratkozott Vásárhelyi, Marosvásárhelyi Márton alighanem ugyanaz a személy. 2 8 A nagybányai református iskolában valamikor 1712-1716 között működhetett rektorként. 2 9 Sikerült a városi elittel is kapcsolatba kerülnie, gazdasági és 2 4 HML IV-l/b/37 1732:148. 2 5 EÉL Archívum Vetus (a továbbiakban: AV) nr. 2166. 2 6 EÉL Can. Vis. 3414. Districtus Heves 1746. év pag. 130. 2 7 JAKÓ Zsigmond - JUHÁSZ István 1979. 126. 2 8 FONT Zsuzsa 1994. 43^t4, 49-50. 1704-ben mint Marosvásárhelyi Szűcs Márton szerepel a matrikulában. Ekkoriban mint syntaxista praeceptor, a görög nyelv praesese jelenik meg. 2 9 THURZÓ Ferenc 1905. 19, 35. 128
