Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években
rokoni tekintetben is. Végrendeletéből tudjuk, hogy a város 140 forintos tartozott neki, amelyet végül a Paprád nevű szőlőhegyen két kisebb szőlőfölddel egyenlítettek ki, ezek a végrendelet idején a nagybányai református egyház kezelése alatt álltak. A nagybányai polgárok közül többeknek hitelezett is, az erről szóló adósleveleket később Foglár György püspöki vikáriusnak adta át. 3 0 Vásárhelyi felesége pedig Jeremiás Sára volt, aki alighanem Jeremiás István nagybányai szenátornak, a helyi református egyház gondnokának leánya volt. 3 1 A nagybányai rektorságot követően Jánkon lett lelkész, 1718-ban említik először ott. 1725-ban azonban távozni akart, mert az egyházkerületnél szeretett volna assessor (tanácsbíró) lenni. Ettől végül a kegyúr Ajtay család kérésére elállt, de már a következő esztendőben mégis elhagyta a falut, mert 1726-ban Zalányi Pál, korábbi gacsályi lelkész került Jánkra. 3 2 Talán ekkor kerülhetett Eger környékére, akár rövid időre Makiárra is, talán a fentebb már említett, 1728-ban szereplő Varsányi Dániel levitát követően. Vásárhelyi katolizálásának időpontja kétséges, véleményem szerint 1730 körül történhetett meg. Végrendeletében utal rá, hogy 1730-ban hazalátogatott Marosvásárhelyre, ottani rokonait látogatta, öccsével rendezte atyai örökségük 3 0 Vásárhelyi Márton az egri káptalan előtt 1734-ben Nováky László matolcsi postamestert, 1738ban pedig Szombathelyi Ferencet (Heves megyei esküdt, a Károlyi család kliense, poroszlói birtokaik bérlője) és Buda Gábort nevezte meg megbízottjaként, hogy Szatmár vármegyében képviseljék őt kölcsönügyleteinek rendezése terén. HML XII-1 Tomus GG. Nr. 83 és 310. 3 1 NAGY Iván 1865. 75. Jeremiás István 1703-ban Nagybánya városának külső tanácsában esküdt, az 1710-1720-as években szenátor. 1711 őszén a városra küldött német katonaság több szenátortársával együtt lefogta, de a fenyegetések hatására sem volt hajlandó a református templom kulcsát átadni. O járt el a Rákóczi-szabadságharcot követően III. Károlynál Nagybánya privilégiumainak megerősítése érdekében is. 1725-ben egy boszorkányperben tanúként hallgatják ki, ekkor 64 éves, néhány évvel később, 1730. november 28-án hunyt el. BALOGH Béla 2003. 244, 351-352; SOLTÉSZ János 1902. 188-190; Magyar Országos Levéltár (MOL) A57 Libri Regii XXIX. köt. pag. 189-191; Direc^ia Jude^eaná Maramures a Arhivelor Nationale (a továbbiakban AJM) Fond I. Primaria Oraçului Baia Mare - Processuale II. köt. pag. 423, 429, 431, 437, 441; AJM Colecjia Registre Stare Civilä Nr. 29. Nagybányai réf. anyakönyv. Vásárhelyi így sógorságban állt ifjabb Jeremiás Istvánnal is, aki utrechti tanulmányait követően Máramarosszigeten tanító, Szatmárnémetiben lelkész, majd Fehérgyarmaton esperes volt. KISS Kálmán 1878. 176. Az ifjabb Jeremiás István özvegyének, Kóródi Sárának végrendeletéből egy rövid kivonat maradt fent a sárospataki levéltárban, melyben 100 rajnai forintot hagyott a sárospataki kollégiumra, 100 rajnai forintot pedig a fehérgyarmati templom építésére. SRKLt. A. XI. 3350. Vásárhelyi másik sógora, Jeremiás János is Enyeden tanult, de 1738. május 4-én fiatalon hunyt el Nagybányán, mint „jeles tudományú, megvakult enyedi deák": AJM Colecjia Registre Stare Civilä Nr. 29. Nagybányai réf. anyakönyv. 3 2 KISS Kálmán 1878. 534. Nagy Iván úgy ismertette, hogy már Jánkon, felesége korai halála után áttért, majd jánki plébános lett. Ez azonban nem állja meg a helyét, mert Vásárhelyi Márton csak 1745-ben lett plébános Szolnokszentiványon (ma a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Besenyszög része). NAGY Iván 1865. 78. 129
