Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Mihalik Béla Vilmos: Felekezeti konfliktusok a poroszlói Tisza-tájon az 1730-1740-es években

1730-1740-es évek fordulóján Sarudon és Poroszlón lejátszódó folyamatoknak, és mint azt majd azoknál az eseteknél látni fogjuk a kortársak szorosan egybe is kapcsolták a makiári esetet a sarudi bonyodalommal és a Poroszlón történtekkel. 17 A makiáriak már 1702-ben összekülönböztek a püspökföldesúrral, Telekesy Istvánnal. Mivel az úriszéki anyag erről az esetről sajnos nem maradt fent, az ügy háttere meglehetősen homályos, de több makiárit lefogtak bizonyos okok miatt. Kiszabadulásuk miatt a falu akkori vezetői vállaltak kezességet. Az erről adott ke­zeslevelük egyik pontjából tudjuk, hogy mesterüket is beidézték a püspök törvény­széke elé, ám ő megszökött. A makiáriak ezért kötelezték magukat, hogy 100 fo­rint büntetés terhe mellett a mestert többet vissza nem fogadják, hanem csak olyan tanítót fogadnak be, akinek személyét a püspök is jóváhagyja, vagy éppen ő ma­ga ajánlja. Ez utóbbi esetben a tanító személye ellen a makiáriak nem tesznek ki­fogást. Általában véve is ígéretet tettek arra, hogy a földesúr határozatait megtart­ják. 1 8 Mindenesetre bármi is állt az iskolamester elmozdításának hátterében, az ügy ekkor még nem vezetett a makiári református egyház megtöréséhez, Telekesy István a későbbiekben sem tett kísérletet Maklár katolizálására. A Vallásügyi Ve­gyes Bizottság 1721. évi vizsgálata során is megerősítést nyert, hogy Makiáron a templom, az iskola és a parókia már régóta református kézen van. Az egyházköz­ség pártfogója már ekkoriban is a szomszédos Andornakon birtokos Mocsáry csa­lád volt. 1 9 1726-ban a lövői prédikátor, Ványai István a makiári református paró­kiához tartozó Andornakról összeadott két, egymással sógorságban álló személyt. Mivel Makiáron ekkor Erdődy püspök nem engedte prédikátor tartását, csupán egy Újhelyi István nevű iskolamester volt, aki megvizsgálta ugyan a házasulandók rokonságát, de nem talált akadályt. A borsodi egyházmegye vezetői ugyan érvény­telenítették a kérdéses házasságot, ennek ellenére Foglár György püspöki vikárius beidézte Ványai István prédikátort, aki azonban nem ismerte el bírói joghatóságát. Végül Nagy Miklós káptalani procurator fogatta el a lelkészt és Újhelyi István makiári iskolamestert is. A lelkészt két hónapra ítélték, mely idő alatt vasra verve heti kétszer kellett az egri katedrálist kisepernie. 2 0 így alighanem Újhelyire vonat­koztatható az a két keltezetlen levél, amelyben a makiáriak Erdődy püspökhöz for­1 7 Maklár Heves megye első települései között volt, ahol a reformáció megjelent. 1548-ban Varkoch Tamás hívott az egri várba protestáns prédikátorokat, és 1557-ben már az egri völgy településein, Makiáron, Nagy- és Kistályán, Felnémeten is protestáns lelkészek működtek. 1582-ből már név szerint is ismert prédikátora Tasnády András. SOÓS Imre 1985. 33, 75; SOÓS Imre 1975. 348-349. 1 8 Heves Megyei Levéltár (a továbbiakban HML) XII-3/a/331. fasc. CC. Nr. 400. 1 9 Sárospataki Református Kollégium Levéltára (a továbbiakban SRKLt.) D. CXXXI. 74119 2 0 Ráday Levéltár (a továbbiakban RL) C64-4/e. Ráday Pál egyházpolitikai iratai Nr. 99. 1726. au­gusztus 23., Sajószentpéter. Szokolyai István borsodi senior levele Ráday Pálhoz. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom