Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Komjáti Zoltán Igor: „…Édes eleink véres verítékével szerzett, és eddig is fennálló nemesi szabadságunknak labefactáltatása…” Koháry István füleki főkapitány (1667-1682) várőrségének nézeteltérései a Heves és Külső-Szolnok vármegyei magisztrátussal

fog kerülni az ügyük, ami nagy szégyen lesz mindkettőjükre nézve egész Magyarország előtt. Esterházy arról is írt, hogy ő nem tud jelen lenni a tárgyaláson, mert Bécsbe kell utaznia, de már írt a Guberniumnak, hogy ha lehetséges, egy-két nappal halassza el a terminust.

5

2 A Gubernium adott egy nap haladékot, Esterházy Pál mégsem utazott el, hanem a megadott napon a Bélteky Pált képviselő füleki seregbíróval és a merényletet elkövető nemessel összeültek, hogy megegyezésre jussanak. így számolt be erről Dúl Mihály Koháry Istvánnak: „...die 17 délre Kismartonba érkeztünk, azóta mind ott voltunk Méltóságos Főgenerális uramnál Ónagyságánál. Ebeczki Menyhárt uram is odaérkezvén, bennünket Főgenerális uram őnagysága megbékéltetett, amely békességnek feltételeit és körülményeit, Isten haza vivén oratenus megbeszélem és referálom nagyságának [Bélteky Pálnak]. Holnap akarta volna a Gubernium elé vitetni a dolgot, de immár virtute initiœ pacis ...abban marad,.."

5

3 Bélteky Pál a tárgyaláson a főgenerálisnak írt memoriáléjában kijelentette, hogy csakis azért hajlandó Ebeczkynek megbocsátani, és hajlani az egyezségre, mert 1. nem akarja, hogy őt azzal vádolják, hogy szabadjogú országlakosok ellen már sokadszor a Guberniumhoz folyamodik, és 2. mert ez a mostani ügy jellege a szokásjog szerint is Esterházy Pál hatáskörébe tartozik, azt ő alkalmasan rendezheti, ezért nem is akarja Bélteky más törvénykezési fórum elé terjeszteni. A füleki alkapitány, mint felperes, öt pontban foglalta össze feltételeit. Az első pontban kijelentette, hogy abban az esetben fog Ebeczky Menyhértnek megbocsátani, ha mind Esterházy Pál előtt, mind otthon, Füleken, a Nógrád megyei magisztrátus előtt „...ellenem tött cselekedeteirűl kövessen meg, s káromló szitkait mondja vissza..." Ha ennek nem tenne eleget, 100 aranyforint büntetést szabjanak ki rá. A második pont szerint Ebeczky Menyhértnek reverzálist kell adnia, hogy soha többé hasonló atrocitást nem fog kirobbantani a királyi végvárban, ha mégis megszegné ezt, fej vesztéssel sújtsák. A harmadik pontban Bélteky Pál az ügyben való költségei fejében 300 forint megfizetését kérte a nemestől, amit nem saját magának kért, hanem a katolikus egyház céljaira kívánt fordítani. Az alkapitány hozzátette: a kívánt összeg egyben a lutheránus Ebeczky lelkiismeretét is enyhítheti. A negyedik pont Ebeczky börtönben való tartózkodásának tényét eltöröltté teszi, viszont a nemes nem kérhet számon senkit amiatt, hogy Bélteky Pálnak segítségére sietett a verekedéskor. Az ötödik pontban 5

2 MOL C 1286. tekercs NQ 14217. (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Esterházy Pál levele Koháry Istvánnak (Kismarton, 1678. szeptember 10.) 5

3 MOL C 1057. tekercs NQ 699. (SABB, Koháry-család levéltára, Pars I.), Dúl Mihály levele Koháry Istvánnak (Pozsony, 1678. szeptember 21.) 110