Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)
Komjáti Zoltán Igor: „…Édes eleink véres verítékével szerzett, és eddig is fennálló nemesi szabadságunknak labefactáltatása…” Koháry István füleki főkapitány (1667-1682) várőrségének nézeteltérései a Heves és Külső-Szolnok vármegyei magisztrátussal
Bélteky Pál viszont fenntartja azt a jogát, hogy Ebeczky társait bármikor számon kérhesse tettük miatt. 5 4 Bélteky Pál is értesítette Koháry Istvánt az egyezségről, személyesen nem számolt be, mert egy ideig még szabadságon maradt, és így Koháry öccsére, Imrére bízta a továbbítást, aki október elején küldte el az alkapitány levelét. 5 5 Összegzés A leírtak alapján világosan kimutatható, hogy a Koháry István által irányított füleki végvári katonasága és a Heves vármegyei nemesség közötti, korabeli szóval kifejezve, „egyenetlenség" kútfője nem csupán az az egzisztenciális létkérdés volt, mellyel ki-ki a maga igazát próbálta érvényesíteni, hanem a nézeteltérések okainak mélyén még egy szegmenst fedezhetünk fel, mégpedig lélektani és ideológiai eredetűt. A végvári katona ugyanis „elvárta", hogy őt szolgálata fejében ellássák, s minden, a nemesség részéről megnyilvánuló akciót, mely az ő ellátásában vagy jogai csorbításában munkálkodna, roppant sérelmesnek és megalázónak tartotta. Mert a végvári katona gondolkodásmódja szerint, ő egy szabad, erényekben és harci virtusokban gazdag, hagyományokkal rendelkező, feddhetetlen testület tagja volt, mely szinte a városi céhek mintájára őrizte jó hírnevét, és akinek szabadság a van. Mert ő má s volt, mint a jobbágy, magasabb osztályba tartozó annál, ebből fakadóan önérzete is volt, még ha ez az önérzet negatívan nyilvánult is meg a parasztsággal szemben mutatott lenézésben, és az ebből fakadó „kizsákmányolásban". De kevesebb volt a végvári katona, mint egy nemes, mely az ő szabadságának csorbításával akart élni. A nemes ugyanis veszélyeztette mindazokat a szabadságjogokat, melyeket kiharcolt magának: a mentességet a földesúri és más adó alól, a kocsmáltatási és mészárszékjogot, a jobbágysorból katonának álló személyek földesúri elismerését; sőt még a fennhatósága alatt levő jobbágyságot is ráuszította. 5 6 Azonban azt is látni kell, hogy Heves és Külső-Szolnok vármegyének nem volt arra megfelelő apparátusa, hogy jurisdikcionális tevékenységének érvényt 5 4 MOL P 125. 4717. tekercs NQ 5642. (Esterházy Pál nádor iratai), Bélteky Pál egyezségtervezete Esterházy Pálhoz (Keltezetlen, de tartalma alapján 1678. szeptember folyamán kelt) 5 5 MOL C 1000. tekercs NQ 4683. (SABB, Koháry-család levéltára. Pars V.), Koháry Imre levele Koháry Istvánnak (Kismarton, 1678. október 2.): „...Per Dominum Vice Capitaneum hic nuperam in Dominum Ebeczki existentem inservivissem litteris Vestrœ Dominationis, verum certe dormiebam dum abire voluissent, excitatur ab ysdem vix per eosdem salutem transmittere poteram... " 5 6 PERJÉS Géza 2002. 74-76. 111
