Veres Gábor szerk.: Agria 46. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2010)

Komjáti Zoltán Igor: „…Édes eleink véres verítékével szerzett, és eddig is fennálló nemesi szabadságunknak labefactáltatása…” Koháry István füleki főkapitány (1667-1682) várőrségének nézeteltérései a Heves és Külső-Szolnok vármegyei magisztrátussal

szántszándékkal tört Bélteky Pál életére. Bűne két dologban állt: egyrészt a kor erkölcsei szerint a legrútabb szitkozódásokkal, káromkodásokkal illette az alkapitányt, másrészt mindenáron meg akarta gyilkolni, ami abból is kiderül, hogy két puskát „tekert fel", még hegyestőrt is vitt magával, valamint az, hogy többszöri megállításra (háza kapujánál, felesége könyörgésére, a vár kapujánál) sem volt hajlandó letenni szándékáról, amire az sem mentség, hogy ittas állapotban volt. Első merénylete sikertelensége után tőrrel akarta leszúrni Bélteky Pált, sőt mikor hazavitték, azután is végig káromkodta az egész éjszakát, és továbbra is ki akarta oltani Bélteky életét. 3. Bélteky Pál hihetetlen toleranciával a kötözködő nemessel nem állt le feleselni, figyelmen kívül hagyta a szitkokat. Mikor pedig Kubinyi László félrerántotta, és a golyó elkerülte, akkor is arra utasította legényeit, hogy Ebeczky életére vigyázzanak. 4. A nemesi származású és nemesi függésű tanúzók mindannyian elismerték ugyan Ebeczky káromkodásának tényét, de magának a merényletnek eseményeit máshogy mondták el, mivel némelyek azt vallották, hogy a fegyver az ég felé volt fordítva, s csak véletlenül sült el, míg mások arról beszéltek, hogy Bélteky Pál „nádpálcát" emelt (megint mások szerint rá is húzott) Ebeczky Menyhértre. Többen szándékosan ködösítettek az ügyön.

4

9 Ám az összes vallomást figyelembe véve, látható a tettleges szándékosság Ebeczky Menyhért cselekedeteiben, továbbá az is, hogy megbánást nem tanúsított. Pálffy Ferdinánd vármegyéje augusztus 3-án kelt, az újraválasztási eljárást sürgető kérését megkapta

5

0, válaszában viszont nagy bosszúságát fejezte ki nekik, ugyanis kiderült a tanúvallomásokból, hogy Ebeczky Menyhért bizonyult az egész kínos incidens okozójának. Pálffy neheztelését főleg az okozta, hogy a vármegye vétlennek állította be a nemesembert, létfontosságú információkat elhallgattak előle, és ő így lejáratta magát a legfelsőbb fórumok előtt. Ezért a Gubernium hatókörébe utalt perben ő emiatt nem is fogja sem folytatni és felvállalni a szolgabíró semmilyen védelmét.

5

1 Szeptember 10-én Esterházy Pál értesítette Koháryt, hogy a Gubernium bírósága szeptember 17-re rendelte fel Pozsonyba Béltekyt és Ebeczkyt. A generális jóindulatúan azt tanácsolta a haragvóknak, hogy még a bírósági tárgyalás előtt egyezzenek meg egymással barátságosan, sőt Koháryt is arra kérte, hogy vegye rá őket erre, mert ha a Gubernium előtt sem tudnak dűlőre jutni, az országgyűlés elé 4

9 MOL C 1277. tekercs Ns 12797. (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), a Nógrád vármegyei magisztrátus jegyzőkönyve (Fülek, 1678. augusztus 3-18.) 5

0 HML IV-l/a. 5. kötet, 343., Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (Fülek, 1678. augusztus 3.) 5

1 HML IV-l/b. 5. doboz, 1678:67. irat, Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlési iratai, gróf Pálffy Ferdinánd levele Heves és Külső-Szolnok vármegye magisztrátusának (Szuha, 1678. augusztus 27.) 109