Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Komjáti Zoltán Igor: „…és így az régi jó rendtartás is megállatik és tartatik…” Koháry István levelezése Füleki főkapitányságának korában az egri vilájet török uraival ( 1667-1682)

Komjáti Zoltán Igor „...ÉS ÍGY AZ RÉGI JÓ RENDTARTÁS IS MEGÁLLATIK ÉS TARTATIK..." KOHÁRY ISTVÁN LEVELEZÉSE FÜLEKI FŐKAPITÁNYSÁGÁNAK KORÁBAN AZ EGRI VILÁJET TÖRÖK URAIVAL (1667-1682) Koháry Istvánt (1649-1731) egyik életrajzírója teljesen törökellenes beállítottságúnak rajzolta meg, akinek oszmángyűlölete nem pusztán a hazaszeretetében rejlett, hanem jócskán fűtötte az is, hogy édesapja halálával őket vádolta, ezért szinte sem beszélni, sem hallani nem akart róluk, nem még tárgyalni velük.

1 Még ha dúltak is benne ilyenfajta személyes indulatok, azoknak gátat kellett szabnia, mivel királyi szolgálatban álló katonai főtisztként kötelessége volt felvenni a hivatalos kapcsolatot az ellenséggel, mind az ország, mind a végvár érdekében

2, sőt a magyarországi kettős birtoklásból adódó sajátságos helyzet

3 miatt is félre kellett tennie ellenszenvét. Koháry István egész füleki főkapitányságának korában a legsűrűbben az egri vilájet török hatóságaival került kényszerű kapcsolatba, és a végvári élet sajátosságaiból fakadó problémák rendezésével is foglalkoznia kellett. Eger nagyon fontos török végvár volt 1596-tól kezdve: vilájet- és szandzsákszékhely, közigazgatási-katonai központ, több ezer katona állomásozott a várban, börtönei mindig tele voltak fogollyal.

4 A Duna-Tisza közének nagy része szintén az egri vilájet fennhatósága alá tartozott, az ottani török birtokosok mindig az egri pasát keresték fel sérelmeik esetén,

5 akik továbbították Fülekre a panaszokat. A török várak és helyőrségek parancsnokai által írt levelek egy része a fentebb említett birtoklási (kondominiális) problémák rendezésével foglalkozott. 1 KOZICZ János 1999. 4-5. A régebbi életrajzírók munkáiban (Mocsáry Antal, Bajza József, Illésy János. Vékony István) nem találtam kifejezetten törökgyűlöletre vonatkozó utalásokat. 2 PARTI Zoltán 2007. 204 -205. 3 HEGYI Klára 1995. 154-155. 4 BUJTÁS Amália (szerk.) 1977. 54. 5 HEGYI Klára 1995. 111-112. 105