Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Komjáti Zoltán Igor: „…és így az régi jó rendtartás is megállatik és tartatik…” Koháry István levelezése Füleki főkapitányságának korában az egri vilájet török uraival ( 1667-1682)

Husszein csorbadzsi például Koháry Alföldön található birtoka, Szenttamás nevű helység elnéptelenedéséről írt, mivel annak lakosai „...a sok fel s alá járóktul elpusztultának volt...". Ám Hajdár bég, a falu török földesura nemrég visszatért a lengyelországi hadjáratból, visszavitette a szétszóródott jobbágyokat a régi helyükre, beszedette mindkét részről az adót, és a Kohárynak járó adóhátrálékot (két szőnyeg és egy csizma) felküldte Egerbe, ahonnan majd jövő év április 24-re el is fogják juttatni hozzá.

6 Egy másik alkalommal az említett Hajdár bég Szenttamás 1677. évi adója ügyében arra kérte Koháry Istvánt, hogy mivel a lakosok fizetésképtelenségük miatt nem tudnak adót fizetni neki, csak egy hónap múlva, legyen addig türelemmel.

7 Ismét egy másik alkalommal egy Baja melletti falu szerb

8 jobbágyai panaszkodtak az egri törököknek, hogy a magyar földesúr, Vatay Pál feldúlatta a falut, mivel a lakosok 3-4 éve nem fizették meg neki az adót, sőt nemrégen sokkal magasabb tételt, 1000 tallért szabott ki számukra. Az egri törökök a falu lakosainak kérését tolmácsolták Kohárynak, hogy hasson oda a Füleken lakó Vatay Pálra, hogy elégedjen meg 200-300 tallér adóval, mert ha túl sokat követel rajtuk, a falu elpusztul, sőt a törökök ellenlépésként hasonló módon fogják más magyar falvak lakosait megsarcolni.

9 Egy további esetet tekintve, egy ismeretlen török személy Princzfalu szlovák jobbágyai ügyében írt Koháry Istvánnak. A váci Olaj bég megvette a falu felét korábbi török tulajdonosától, és rendkívüli mértékű adót, 800 forintot vetett ki lakosaira. Princzfalu elpusztulásának elkerüléséért a török személy arra kérte, hogy Koháry vegye azt pártfogása alá, és akadályozza meg ezt a példanélküli eljárást.

1

0 (A főkapitány saját birtokaival kapcsolatban a budai vilájethez tartozó törökök is felkeresték. Például egy alkalommal Mehemed aga, nógrádi lovas főhadnagy levélben fejezte ki, hogy nem tartja jónak azt, hogy 6 MOL C 1229. tekercs Nq 12209., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Husszein csorbadzsi levele Koháry Istvánnak (Eger, 1676. november 12.) 7 MOL C 1229. tekercs Ns 12233., Hajdár bég levele Koháry Istvánnak (Szabadka, 1677. július 5.? 10.?). A török úr emellett kérte, hogy alföldi falvainak biztonságára ügyeljen, ez Koháry saját érdeke is, hiszen társbirtokosok. 8 A Hódoltság alföldi és dél-dunántúli régióiban igen nagyszámú szerb (rác) etnikumú lakosság élt, mely főleg a XIV-XV. század folyamán menekült oda a Balkán-félszigetről. Más részüket a törökök telepítették le. Sokszor egész falvakat szerbek laktak, akik mindkét hatalmi tényezőt elfogadták, és adóztak is. A témáról bővebben: HEGYI Klára 1995. 190-202. 9 MOL C 1229. tekercs Ns 12230., (SABB. Koháry-család levéltára, Pars V.), Egri török katonatisztek levele Koháry Istvánnak (Eger, 1678. június 4.) A magyar nemesek Hódoltságban elhelyezkedő birtokaikat ugyanúgy megadóztatták mint az azon kívülieket, még ha ők személyesen nem is tartózkodtak ott. Az adót a végvári katonák segítségével szedték be, a jobbágyság pedig kénytelen volt tűrni, hogy a hódítók mellett régi uraiknak is fizetniük kellett. HEGYI Klára ZIMÁNYI Vera, 1986. 116-117. 1

0 MOLC 1229. tekercs Ne 12225., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Ismeretlen török személy levele Koháry Istvánnak (keltezetlen) 106