Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
a könyvtár könyveinek beszerzése. Nagyon köszöni az ajánlatát, és ha még tud jó szerzőt vagy könyvet ajánlani, hálás lenne érte. 1781. szeptember 29-én már arra utasította Bükyt, hogy a nuncius által vásárolt könyveket a püspöki palotában és a Líceumban helyezze el, és készítsen róluk jegyzéket. Ez volt a könyvtár számára érkezett első könyvszállítmány. Ekkor és ezzel vette kezdetét az éveken át folytatódott széleskörű könyvgyűjtés gyakorlati megvalósulása, amely alapjaiban határozta meg a könyvtár állományának tartalmi jellegét, igazodva a négy egyetemi fakultáshoz: a teológiához, a filozófiához, a joghoz és az orvostudományhoz. Johanna Moll Bécsből 1780-ban a természettudományok körébe tartozó könyveket ajánlott megvételre Eszterházynak. 1784-ben egyik levelében azt írta a püspök, hogy kész a természettudományos könyvek befogadására is, csak a Helytartótanács irányítsa azokat Egerbe a volt jezsuita és más könyvtárakból. 1785. április 15-én köszönte meg a püspök Garampinak a könyvek beszerzése terén nyújtott segítségét. 1781 -tői hetven könyvszállítmány Egerbe érkezéséről tudunk. Ezzel lezárult a könyvbeszerzés legtevékenyebb időszaka, de Eszterházy és Garampi együttműködése tovább folytatódott és még 1790-ben is tartott. Ekkor a püspök azt írta a bécsi ügyvivőnek, hogy a Garampi által vásárolt könyveket Pesten keresztül küldje el Egerbe. Az ország első nyilvános könyvtárát Klimo György pécsi püspök nyitotta meg 1774-ben 15000 kötetes állománnyal. Eszterházyhoz hasonlóan ő is egyetemet szeretett volna létesíteni püspöki székhelyén, de célját ő sem tudta elérni. A második főpapi könyvtár a Patachich Ádám érsek által alapított kalocsai volt 1784-ben ugyancsak 15000 kötettel, de ez csak az egyházmegye részére lett létrehozva. Ezt követte az 1791-ben Szily János püspök által Szombathelyen a növendékpapság és tanáraik valamint a város polgárai számára alapított könyvtár. A harmadik nyilvános könyvtár az 1793. december 28-án megnyitott egri volt, amely megnyitásakor 16.000 kötetes állománnyal rendelkezett. Az 1799-ben elhunyt Eszterházy hagyatékával együtt 13879 művet foglalt magába 20293 kötetben. Eszterházy kezdettől fogva nyilvánosnak tervezte a könyvtárat. Ezt végrendeletében is megerősítette, de meghagyta, hogy az elveszés veszélye miatt könyvet kölcsön adni nem lehet. 9 7 Fischer István érsek 1814-ben egyházmegyeinek nyilvánította a könyvtárat és megállapodott a káptalannal, hogy tagjainak könyvei a jövőben erre a könyvtárra maradnak. 1820-tól csendes évtizedek köszöntöttek a bibliotékára. Ennek az időszaknak az egyik legfontosabb eseménye Tittel Pálhoz kötődik. A csillagász Egerben kezdte 9 7 A könyvtár saját kutatási eredményekkel kiegészített XVIII. századi történetét ld. KISS Péter 2001. és KISS Péter 2004a. 49-54. 216
