Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

pályafutását és könyveinek egy tekintélyes részét az egri csillagvizsgálónak aján­dékozta, amelyek azonban a könyvtár csillagászati különgyűjteményébe kerültek. A 87 mű 142 kötetet tett ki és átvételükre 1840-ben Egerben került sor. A másik Pyrker János László érsek könyvhagyatékának a könyvtárba kerülése volt, amely 4054 művet foglalt magába 7140 kötetben. Pyrker révén került az állományba a Magyarországon található egyetlen eredeti Mozart levél és egy nagy értékű kódex a Horae Beatae Virginis. Ugyancsak az érsek hagyatéka volt Johann Wolfgang Goethe Iphigenie c. művének 1825-ben Weimarban megjelent első kiadása, elő­zéklapján Pyrker János László érseknek írt dedikációval, amelynek magyar nyel­vű fordítása a következő: „A Tunisias tisztelt költőjének, hálával, Weimar 1831. augusztus 28. J. W. Goethe". 99 , Végül káptalani tagok könyveinek idekerülése em­líthető ebből az időszakból. Egy 1846-os adat szerint a könyvtár „egy olvasó-szobával,...naponként öt óráig minden tudomány búvár számára nyitva áll. " 9 9 Könyvtártörténeti jelentőségű volt Bartakovics Béla érsekségének időszaka. A főpásztor amellett hogy tevékeny támogatója volt a tudománynak, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának. A könyvtár számára ő vásárol­ta meg Naidhart Antal 4200 műből álló 5409 kötetes könyvtárát, az ő révén került az állományba Toldy Ferenctől a 207 eredeti Mikes Kelemen levelet tartalmazó kötet valamint a Béldi és a Pompéry kódex. A könyvtár helyiségeinek számát már az ő érsekségének idején növelni kellett. Az érsek a barokk könyvtár teremtől ke­leti irányba biztosított újabb helyiséget az állomány elhelyezésére. Bartakovics 1853-ban Albert Ferencet nevezte ki könyvtárosnak. O készítette el először a könyvtár és az állomány részletes történetét. Albert Ferenc szerint 1867 végén a könyvtár 31.331 művel rendelkezett 45.449 kötetben összesen 38 nyelven. 1865­ben az akkor feloszlott helyi orvosi egylet könyv- és folyóirat állománya gyarapí­totta a könyvtár állományát. Bartakovics utasítására az egyházmegyei plébániák­ról az értékesebb kéziratokat, könyveket az érseki könyvtárnak kellett átadni a biz­tosabb tárolás érdekében. 10 0 Ugyancsak 1865-ben került a könyvtárba az az acél­metszet gyűjtemény, amelyet 1864-ben Danielik János egri kanonok Rómában a korabeli megfogalmazás szerint „ő szentsége parancsából" kapott. 1879-ben „az érseki lyceum könyvtára közelebb becses ereklyével gazdago­dott. Ez Kisfaludy Sándor „Hunyadi János" czíműdrámájának eredeti kézirata, a czimkép rajzvázlatával, amely a legnagyobb valószínűség szerint, szintén a költő sajátkezű munkája. Az érdekes unikumot Kisfaludy Árpád Béla győrmegyei áldo­zár s tanár ajándékozta a könyvtárnak. " 9 8 Pyrker János László érsek könyvtárának részletes ismertetését ld. SUGÁR István 1987. 141-142. 9 9 KISS Péter 2008. 10 0 ANTALÓCZI Lajos 1993. 39^40 217

Next

/
Oldalképek
Tartalom