Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely deák életrajza

Bornemissza Gergelyre utal. Hasonlóképpen kizárható a Zágráb megyei illetőségű B. IV. Gergely 1525-ből, akinek szintén nincs köze az egri várkapitányhoz. A kilenc kortárs és azonos nevű Bornemissza Gergely közt talán az 1523-ban Szalkay László egri püspök familiárisaként B. III. Gergely, illetve az 1530-ban feltűnő s Nagyvázsonyi uradalomban provizorként kinevezett B. V. Gergely személye hozható valamilyen összefüggésbe az egri várvédelem 1552-es hősével. Mindkét esetben nemesi származású egyénről volt szó, mind kettő Bornemissza Gergelynek köze volt a katonai és fegyveres szolgálathoz, s még talán azért is, mert az egri hősnek is volt az életének egy olyan szakasza, amikor a Forgách família gímesi uradalmának gazdasági ügyei vezette. Bornemissza Gergely deák származása Immáron több mint félévezred távolából úgy tűnik, hogy Bornemissza Gergely egri várkapitány pécsi származása, amelyet a Baranya megyei illetőségű Istvánffy Miklós történetíró említ kikezdhetetlen.

4

2 Ezt a pécsi származást erősíti az a királyi adománylevél, amelyet 1553. február 20-án állítottak ki, s amelyben megkapta a Sáros megyei Bartos helységet. Az oklevélben a nevet Greogorius litteratus Bornemissza de Quinque Ecclésiis Provisor et Castellanus Arcis Agriensis írták.

4

3 1. kép. Bornemissza Gergely (Biai-Főglein István rajza) Bornemissza Gergely egri várkapitány nemesi származására és pécsi eredetére utaló első adatok az I. Ferdinánd király 1549. július 5-én Prágában kelt adománylevele, amelyben neki a Basó Mátyástól elkobzott javakból a Nógrád megyei Baglyasalján telket adományozott.

4

4 4

2 ISTVÁNFFY Miklós 2001. 1. 207. 4

3 NAGY Iván 1858. II. 177. 4

4 DIV. LUK. TA. 49-81. Dr. Pataki János oklevélgyűjteménye 117. lap 63