Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely deák életrajza

Érdekes tény, hogy Bornemisszát közrendű emberként tartja számos már a XIX. század végén megjelent Pallas Nagy Lexikona, amely szerint az apja szemtelen szegény pécsi kovácsmester.

4

5 A közrendű származás nem igaz, bizonyosan nemes családban született. E Bornemissza család őse Tóth Sándor Sáros vármegye monográfusa szerint Bornemissza (Abstemius) Sebő volt, aki a Szerémségből származott. Ennek a családnak két ága is volt, a szerémségi illetve a másik Szulyovszky-ág.

4

6 Sajnos azonban ennek a Bornemissza Sebőnek a kilétéről hallgatnak a források. Gergely deák nemesi származása vitathatatlan, mégis az 1950-es években róla írt életrajzokban erősen hangsúlyozták népi származását, vagyis, hogy egy pécsi kovács fia volt, tehát családjára nézve közrendű polgár vagy jobbágy ivadéka lehetett. Ennek ellene mond az, hogy a Werbőczi-féle Hármaskönyv szerint önmagában a birtok bírhatás ténye, melyhez adomány révén lehetett jutni már nemessé tette a megadományozott személyt. Származására nézve vagy elszegényedett nemesi szülők gyermeke, vagy ami még valószínűbb, hogy prédiális azaz ún. egyházi nemes volt. A prédiális nemesek (latinul: praediales, nobiles ecclesiastici) nem teljes jogú adománybirtokkal rendelkező, hanem bizonyos szolgálatok ellátásához kötött birtokot a főpapok juttattak katonáskodó vitézeiknek. Magyarországon már a XI-XII. századtól. Később a középkorban a világi főurak is követték a példát, de az ő ún. conditionarius nemeseiknek többsége királyi adományok révén a XV. század végére országos nemes lett. Az egyházi nemesek jogállása, gazdasági helyzete eltért világi társaiktól: adómentesek voltak, s maguk választotta szolgabírók jogszolgáltatása alá tartoztak, az ún. prédiális székekben, továbbá a praediumon kívül nemesi birtokot nem szereztettek. Nem voltak igazi földesurak, éppen ezért jobbágyaik sem lehettek. A prédiális nemesség fénykora Mohács előtt volt, s az egyháznagyok bandériumaiban katonai szolgálatot teljesítettek. Az egyházi nemesek helyzete a XVI. században kettévált. A főpapok sok prédiális falut jobbágyállapotba süllyesztett, kisebb hányaduknak sikerült a teljes jogú nemesség soraiba emelkedniük.

4

7 Összegezve feltehetően Bornemissza Gergely deák családjában az apja a pécsi püspök prédiális nemese lehetett, miután Istvánffy Miklóstól tudjuk, hogy a deák a pécsi kovács fia volt.

4

8 Hasonlóképpen problematikus az egri várkapitány születésének az időpontja. Az ő születési idejét mások nyomán Sugár István az 1930-as évekre helyezi.

4

9 4

5 A PALLAS Nagy Lexikon 1893. III. 523. 4

6 TÓTH Sándor Í909. I. 272. 4

7 BÁN Péter 1989. II. 119. 4

8 ISTVÁNFFY Miklós 2001. 1. 207. 4

9 SUGÁR István 1984. a. 7. 64