Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szecskó Károly: Kovács Béla (1932-2009)

munkája az Agria recuperata címet viselte, alcíme A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei. Komoly egyháztörténeti és egyházjogi ismereteinek birtokában jelentős egyháztörténeti munkásságot is kifejtett. Legfontosabb egyháztörténeti munkája: Az Egri Egyházmegye története 1596-ig. (1987) 1997-től az ő szorgalmazására indult el Az egri egyházmegye történetének forrásai című forráskiadvány-sorozat az egri Érseki Gyűjteményi Központ és a Heves Megyei Levéltár közös kiadásában. Az évről évre megjelent művek mind az ő nevéhez fűződnek. Ezek a következők: 1. Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásának jegyzőkönyvei, 1. Heves és Külső-Szolnok vármegye. 1766-1767. (1997) 2. Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásának jegyzőkönyvei, 2. Borsod vármegye. 1768-1769. (1998) 3. Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei, 3. Szabolcs vármegye 1779. (1998) 4. Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei, 4. Egri káptalan 1780. (2001) 5. Az egri püspökség jövedelmének 1799. évi összeírása, I. (2001 ) 6. Az egri püspökség jövedelmének 1799. évi összeírása, II. (2002) 7. Az egri püspökség jövedelmének 1799. évi összeírása, III. (2003) 8. Az egri egyházmegyei plébániái és fíliái a XVIII. század második felében a Pfarr-Topographie alapján. (2003) 9. Liber sancti johannis Capituli. Az egri káptalan Szent János könyve. (2005) A következőkben felsoroljuk további egyháztörténeti munkáit: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében, Román kori templomok feltárása Heves megyében, Flagenlláns körmenetek az egri egyházmegyében a XVIII. és a XIX. században, Studensek, magisterek, doctorok, Az egyház által tiltott népszokások a XVIII. századi hevesi tájon, Magyarország középkori patrociniumai, Plébániai könyvtárak Heves megyében 1767-1769, A hevesi főesperesség a középkorban. A kereszteletlen csecsemők eltemetésének szokásai Heves- és Külső Szolnok és Borsod vármegyében a XVIII. század második felében. Egyháztörténeti munkássága tárgyköréhez tartozik az is, hogy munkatársa volt éveken keresztül a Magyar Katolikus Lexikonnak. Erejéből arra is futotta, hogy megírja három megyebeli község történetét (Bélapátfalva, Noszvaj, Sarud). Ezen kívül közreműködött Heves város és Kápolna történetének megírásában. Régészeti, történeti, egyháztörténeti, levéltári dolgozatait az alábbi orgánumokban tette közre: az Egri Vár Híradója, az Egri Múzeum Evkönyvei (Agria), a Régészeti Füzetek, Művészettörténeti Értesítő, a Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, Archívum (Heves Megyei Levéltár közleményei), Magyar Nyelv, 435