Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szecskó Károly: Kovács Béla (1932-2009)

Éltek Vecsésen, Vácon s észak Erdély visszacsatolása utáni évben pedig Nagyváradon. Az elemi iskola elvégzése után tanulmányait a nagyváradi premontrei gimnáziumban kezdte el, s miután a háború végén Egerbe költöztek, az itteni ciszterci gimnáziumban folytatta. Ezt követően a rend zirci központjába került, ahol államilag elismert érettségi vizsgát tett. A rend felszámolása után 1951-1952-ben a MÁV Villamos Felsővezeték Építésvezetőségének szerelője, 1952-1954 között sorkatona volt. 1955 őszétől 1958 februárjáig előbb a pétervásári Járási Tanács népművelési előadója, utóbb a Füzesabonyi Járási Művelődési Ház igazgatója volt. 1958. március l-jétől 1972. március 15-ig az Egri Dobó István Vármúzeumban dolgozott, kezdetben hivatalsegédi, tárlat vezetői, végül régész-muzeológusi beosztásban. 1957-től levelező tagozaton kezdte el egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-történelem szakon. Eközben vendéghallgatóként régészeti tanulmányokat is folytatott. 1963-ban kapott diplomát. 1972. március 16-án a Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Művelődésügyi Osztálya a Heves Megyei Levéltárba helyezte át, ahol 1973. október 1-jei hatállyal kinevezték a levéltár igazgatójának. Innen 1993-ban ment nyugállományba. Kovács Béla tudományos pályáján mint középkori régész indult el, ennek első szakaszában, 1972-ig alapvetően régész volt, bár más témákkal is foglalkozott. Szakmai munkájában nagy hasznát vette egyetemi régészeti tanulmányainak, s ezt követően a kitűnő régész, Szabó János Győző mellett szerzett gyakorlati tapasztalatainak. Az évek hosszú során Heves megyében számos régészeti ásatást vezetett, illetve részt vett abban. Most időrendi sorrendben felsorolom régészeti feltárásainak helyét: a váraszói románkori templom, a gyöngyöspatai Várhegy és templom; a siroki vár,a recski temető, Sirok-Rozsnakpuszta, Visonta Farkaskúti dűlő, Kál-legelő, Eger Klapka út, Kossuth Lajos út; Nagytálya-Berki malom, Visonta-Klapka út, Pajzerkert, Tarnaszentmária templom, Mátraszentimre XVIII. századi üveghuta, Eger Dobó tér, Eger-Felnémet Almárvölgy, Nagytálya középkori templom. A levéltárba való kerülése után elsősorban történelmi kutatásokkal foglalkozott, különös tekintettel az egyháztörténetre. Kutatómunkája eredménye volt a levéltár Mohács előtti oklevélgyűjteményének közzététele, mely második kiadásban is megjelent. Ezen kívül még a következő témákkal foglalkozott: Eger a XI-XV. században, Adatok Feldebrő történetéhez, Kabarok és palócok, Adatok az Egervölgy középkori településtörténetéhez, Középkori vám- és vásároshelyek Heves megyében. Idegen etnikai elemek a középkori Heves megyében, Aba Sámuel, Hordómértékek az egri vár dézsmaterületén a XVII. század második felében, Nemzetségfői és ispánsági székelyek kutatásának problémái Északkelet-Magyarországon, Középkori viasz függőpecsétek készítése. Élete utolsó éveinek nagy 434