Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lipp Mónika: Adalékok az egri irgalmas rendi templom és kolostor egykori berendezésének történetéhez

Az orsolyitáknál igen kedvelt volt az ebbe az ikonográfiái típusba tartozó Jézus Szíve ábrázolás. A pozsonyi orsolyiták rendházában található egy hasonló, XVIII. századi kompozíció: „Sigray Borbála nemes úrhölgy, ki azelőtt a pozsonyi Orsolya-szüzek beinövendéke volt, 1710-ben hálája jeléül és emlékeül a zárdának Jézus sz. Szive domborművű fametszését küldé, mely szépen be volt festve és kiékítve. E vallásos hölgy ez alkalommal azon óhaját fejezé ki, hogy a zárdaszüzek templomukban Jézus sz. Szive társulatát megalakítsák és a képet nyilvános tiszteletre kitegyék."

11 Tóth Mike jezsuita már említett könyve kiváló összefoglalást nyújt a magyarországi Jézus Szíve ábrázolásokról és a hozzájuk fűződő kultuszról is. Az orsolyiták erdélyi, nagyszebeni és nagyváradi kolostoraiban is voltak a XVIII. században ehhez az ikonográfiái típushoz tartozó Jézus Szíve képek, utóbbi házukba 1771-ben Kassáról hoztak át egy festményt.

1

8 A felsorolt művek mindegyikén öt puttó látható, az egri képen azonban hét. A hetes egy szimbolikus szám, a Jelenések könyvében szerepel Isten trónja előtt hét lélek (Jel 1,4). További kutatási feladat a festmény attribúciója. A restaurálás során szignó nem került elő a képen. írott forrásokból tudjuk, hogy több festő is dolgozott az egri irgalmasok számára. Közülük a legtermékenyebb alkotó Huetter Lukács irgalmas rendi szerzetes volt. Kétségkívül felfedezhetőek hasonlóságok Huetter képeivel, de nem bizonyítható, hogy ő a kép alkotója. Jelenleg a Vármúzeum állandó kiállításán látható Huetter egy szignált, datált festménye, amely szintén az egri Jézus Szíve plébániához tartozó Szent Rókus kápolnából került elő. A kép témája a Szűzanya és a gyermek Jézus előtt hódoló Istenes Szent János, a betegápoló irgalmas rend alapítója. (Az 1760-ban készült müvet F. Dicső Ágnes restaurálta 2003-ban és azóta a Dobó István Vármúzeum Képtárában látható, az egri Érseki Gyűjteményi Központ letétje.) Erről a festményről Lengyel László 1986-ban azt írja, hogy „rendkívül rossz állapota ellenére festőnk legkiemelkedőbb alkotásának kell tartanunk. "

1

9 Lengyel László szakdolgozata: „Az egri irgalmasok refektóriumának története és ikonográfiája" címmel a legalaposabb feldolgozása Huetter Lukács irgalmas rendi szerzetes munkásságának. Az Istenes Szent Jánost ábrázoló festmény 1985-ben még az egri Jézus Szíve plébániához tartozó Rókus temető kápolnájában volt. Ekkor, egy adatgyűjtés során vizsgálta meg a képet Lengyel László.

2

0 Mivel Voit Pál 1958-ban nem említi ezt a festményt az irgalmas rendi templom berendezésének leírásánál, a képet 1

7 TÓTH Mike 1898. 47^18. 1

8 TÓTH Mike 1898. 43. 1

9 LENGYEL László 1986. 25. 2

0 LENGYEL László é. n.. 206. 358