Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lipp Mónika: Adalékok az egri irgalmas rendi templom és kolostor egykori berendezésének történetéhez

valószínűleg már korábban, az irgalmas rend feloszlatásakor elvitték. Huetter festményét 1960 és 1970 között választotta le Leopold Miklós egri képkeretező mester egy Jézus Szívét ábrázoló XVIII. századi képről.

2

1 Ez a Jézus Szíve kép azonos a dolgozatom tárgyát képező, a közelmúltban restaurált festménnyel.

2

2 Vochler Alajos plébános a XIX. század végén a Jézus Szíve kép festőjének Huetter Lukács „frátert véli".

2

3 Az irgalmas rendi szerzetes művészetének legjobb ismerője és kutatója, Lengyel László ezt a festményt nem sorolta fel dolgozatában Huetter műveinek jegyzékében. Semmilyen adat nincs arra vonatkozóan, hogy Huetter 1740 körül már festőként dolgozott. Az irgalmas rend irataiban 1753 előtt nem említik a nevét. Voit Pál nem közöl attribúciót a Jézus Szívét ábrázoló „kegykép" ismertetésénél. Az attribúció kérdésével a képet a restaurálás után elsőként publikáló Löffler Erzsébet sem foglalkozott.

2

4 Lehetséges, hogy a kép alkotója az egri irgalmas rendi kolostor számára dolgozó művészek, illetve a XVIII. századi egri festők egyike. Az egri volt irgalmas rendi kórház, gyógyszertár, kolostor és templom egykori berendezéséről mindmáig a legrészletesebb ismertetés Voit Pál munkája, amely (egy 1958-ban készült „helyszíni felvétel" alapján) 1972-ben jelent meg. Az ehhez kapcsolódó rendkívül alapos levéltári kutatás (amelyet dr. Soós Imre végzett el) az 1950-ben feloszlatott betegápoló rend iratai (alapítólevél, História Domus, Protocollum, pénztárkönyvek) mellett az Egri Érsekség gazdasági levéltárában fellelhető adatokra is kiterjedt. 1972 óta azonban újabb kutatási eredmények is születtek elsősorban Lengyel László és Jávor Anna művészettörténészeknek köszönhetően. Voit Pál nem közöl művésznevet annál a két festménynél, amelyeket Jávor Anna Johann Lucas Krackernak attribuál a „Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások,, című katalógusban (63. és 64. kép),

2

5 majd a 2004-ben megjelent, a festőművészről szóló monográfiájában.

2

6 Voit Pál a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló képről azt írja, hogy „feltűnően jó kvalitású" és a „Xaveri Szt. Ferencet ábrázoló festmény pár-darabja".

2

7 Mindkét képet a XVIII. század közepére datálja és fekete-fehér fotójukat közli.

2

8 2

1 LENGYEL László 1986. 76. tétel a Huetter művek katalógusában; LENGYEL László szerk. Évszám nélkül. 206. 2

2 Lengyel László szóbeli közlése 2

3 TÓTH Mike 1898. 23. 2

4 LÖFFLER Erzsébet 2007. 40-41. 2

5 JÁVOR Anna 1993. 239-240. 2

6 JÁVOR Anna 2004. 2

7 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 392. 2

8 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972.394-395. 359