Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lipp Mónika: Adalékok az egri irgalmas rendi templom és kolostor egykori berendezésének történetéhez

A díszítő elemek bősége és részletgazdag kidolgozása, a puttók könnyed és kecses gesztusai, a testükre csavarodó, lebegő drapériák megfestése és az élénk színezés, csakúgy, mint a kép formavilága és dekorativitása a rokokó művészetre jellemző.

2 Stíluskritikai alapon a kép a XVTTI. század közepére datálható. A pontos datáláshoz a kép eredeti helyének meghatározása segített hozzá. A múzeum raktárába az egri Jézus Szíve plébániához tartozó Szent Rókus temetőkápolnából került be ez a festmény.

3 1946 előtt nem volt Egerben Jézus Szíve titulusú templom. Az egri irgalmas rendi szerzetesek Protocollumában található egy bejegyzés német nyelven 1740-ből: „Den 19 Marty ist das Lincker Handt Hertz Jesu Altar in unsserige Kirchen kommen."

4 (1740. március 19-én került a hal oldali Jézus szíve oltár templomunkba.) A Heves megye műemlékei második kötetében Voit Pál 1958-ban leír egy Jézus Szíve festményt az egri irgalmas rendi kolostor templomában: „Kegykép. A kórus alatt tört, ívelt, faragott barokk keretben Jézus szíve baldachin alatt. A baldachin körül azt felhőkbe emelő szárnyas angyalfejek. "

5 A levéltári adat és a műemléki topográfia rövid leírása alapján feltételezhető, hogy ennek a képnek a megrendelői az egri irgalmasok voltak és a festmény eredetileg az ő templomuk bal oldali mellékoltárának része volt. A betegápoló irgalmas rend 1726-ban kapta meg a török mecsetből átalakított, Szent József tiszteletére szentelt templomot. Ezt az épületet 1841-ben lebontották (a mellette lévő török minaret ma is látható) és 1843-ban épült fel az a templom, amely az irgalmas rend feloszlatását és kórházuk államosítását követően még 1960-ig templomként funkcionált, jelenleg pedig irattár. A templom kiürítésekor, 1961 februárjában a berendezési tárgyak az Egri Érsekségre és különböző plébániákra kerültek, a templom épületét pedig kórházi raktárként és irattárként használták és használják ma is. Feltételezésemet a későbbiekben igazolta egy forrás 1898-ból: Tóth Mike jezsuita szerzetes könyve Jézus Szívének tiszteletéről. Ebben a műben szerepel egy metszet az egri „Irgalmas-rendiek zárdája lépcsőházában" található olajfestményről, valamint egy szemtanú, Vochler Alajos („egykor kömlői plébános") leírása, aki 1831-32-ben még a betegápoló irgalmas rend régi templomában látta ezt az oltárképet.

6 2 A kép stílusának meghatározásánál Lengyel László lektori véleményét is felhasználtam. 3 Mándy Zoltán plébános atya szóbeli közlése, aki a képet bevitte az Egri Érsekségre. 4 Heves Megyei Levéltár XII./6./29. Prothocollum 5 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972.391. 6 TÓTH Mike 1898. 22-23. A metszet és a festmény részleteiket tekintve is megegyeznek, csak az öt rózsa alatti résznél fedezhető fel különbség, pl. a metszeten egy kehely is látható a trónus alatt. 354