Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lipp Mónika: Adalékok az egri irgalmas rendi templom és kolostor egykori berendezésének történetéhez

„Midőn a pogány törököt 1687. év végén Egerből kiűzték, a Kassáról lassankint visszaszállingó káptalanbeliek eleinte azon török mecsetben tartottak isteni szolgálatot, melynek minaretje az irgalmas barátok temploma előtt mostan is fennáll. Gróf Erdődy Gábor püspök (1715-1744) a fenntebb említett mecset mellé az Irgalmas-rendnek házat és kórházat épített, de mostani templomuk akkor még nem épült fel, hanem az isteniszolgálatot a török mecsetben tartották. Ezen templommá alakított mecsetben mint elemi iskolás 1831-1832. években számtalanszor ministráltam, és most is jól emlékszem reá, hogy milyen alakú volt. Volt benne három oltár, a baloldali mellékoltár Jézus szentséges Szivének oltára volt. Az oltárkép azt ábrázolta, hogy angyalok felhők között emelnek egy mennyezetes trónust, melyen a szents. Szív bíborpárnán van elhelyezve, fénysugarakat l öve Ive, s úgy ábrázolva, mint rendesen szokták. Midőn későbben az Irgalmasok mostani templomukat felépítették, az említett oltárképet zárdájuk hátsó lépcsőzetének díszítésére használták fel. "

7 „Még most is ott van. " fűzi hozzá Tóth Mike. Az írásos források alapján tehát az 1740-től az egri irgalmasok templomában a bal oldali mellékoltár részét képező Jézus Szíve festmény azonos az egri Érseki Gyűjteményi Központba került műtárggyal. Eredetileg oltárkép volt, 1843 körül került a kolostor lépcsőházába és ott volt még 1898 körül is. 1958-ban a kórház templomának kórusa alatt volt.

8 Az irgalmas rendi kórház templomának kiürítése után, 1961-ben került a kép a Jézus Szíve plébániára, a Szent Rókus temetőkápolnába, onnan pedig jelenlegi őrzési helyére. A festmény formáját a XX. században átalakították. Ha összehasonlítjuk az 1898-ban közölt metszetet a restaurálás előtti állapottal, akkor nyilvánvaló, hogy a kép felső részéhez hozzátoldottak és egy másik, nagyobb keretet kapott. A restaurálási dokumentáció is alátámasztja ezt: „A kép hátának felső harmadát dublírvászon borította, ezzel toldották meg az eddigi díszkeret nagyságának megfelelő méretűre a festményt. "

9 A restaurálás során visszaállították a festmény eredeti méreteit és készült egy olyan, teljesen új díszkeret (Dobesch Pál faszobrász iparművész munkája), amelyhez „ formai előképként a festményt eddig keretező barokk díszráma szolgált, mely alakjában ugyan eltért, de stílusában illett a képhez' .

1

0 Az 1898-ban megjelent metszeten keret nélkül szerepel a festmény, a formája megegyezik a restaurálás során helyreállított, tehát a jelenlegi állapottal. 7 TÓTH Mike 1898. 22-23. 8 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 391. 9 VEREBES Dóra 2007. 2. 1

0 VEREBES Dóra 2007. 2. 355