Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között
ért beszél. Hatvanban 1939 nyarára korábban nem tapasztalt feszültségek halmozódtak fel, melyeket a helyi sajtó igyekezett tompítani. Ezt a célt szolgálta a Hatvan és Járása június 4-i számában „Testvér felejtsük el a múltat" címmel megjelent kommentár: „Lezajlottak a választások. Túl vagyunk az izgalmakon. A többség döntő szava elhangzott. Amikor tehát az alkotmányos küzdelem utolsó hullámverései is elcsendesedtek el kell hangzania a békítő szónak: Testvér felejtsd el a múltat! (...) Testvérek, hatvaniak! Hallgassatok a szívetekre. Itt a mi kis pátriánkban teremtsük meg a magyar békét. Szeressük egymást. " 15 3 Június 8-án vacsorával egybekötött nagyszabású rendezvényt tartottak a MÁV Dalkörben, amelyen a nyugdíjba készülő vasutasokat búcsúztatták munkatársaik. Az alapvetően kollegiális eseményen érdekes módon megjelent a hatvani MÉP-vezetőség és Szinyei Merse Jenő, aki beszédében hosszasan méltatta a hatvani vasutasságot - a választókerület régi-új képviselője nagyon jól tudta, mit köszönhet újhatvani szavazóbázisának, illetve Selymesi és Pálhidy személyének. 15 4 1939 folyamán megkezdődtek a NYKP hatvani vezetői elleni bírósági eljárások. Elsőként az 1938. szeptember elején történt ecsédi eset került terítékre, mivel a nyolc hónap (!) késéssel megérkező feljelentés nyomán a Budapesti Királyi Ügyészség 1939. április végén fogalmazta meg vádiratát Fiala Ferenccel, Garai Rezsővel és Kaj linger Imrével szemben. A másodfokon eljáró Királyi Kúria jogerős ítélete nyomán Garait és Kajlingert felmentették izgatás vádja alól, Fialát viszont egy hónapnyi fogházbüntetéssel sújtották. 15 5 Az ecsédi üggyel párhuzamosan folyt a hatvani Hungarista Mozgalom keretében létrejött RV-alakulat vezetőinek pere, amely során Garai Rezsővel együtt 26 (!) hatvani nyilaskeresztes került a vádlottak padjára. Az ügyész vádiratában az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett, illetve vétség szerepelt. A védelem érvelése, amely szerint a hatvani RV-csoport nem hozható összefüggésbe az országban akkoriban alakult hasonló militáns csoportokkal, és a szervezet nem készült fegyveres hatalomátvételre, hatásosnak bizonyult, ugyanis a Budapesti Büntetőtörvény szék öttagú tanácsa a vádak alól valamennyi vádlottat felmentette. Mivel az ügyész semmisségi panaszt nyújtott be, az ügy a Királyi Kúriához került, amely nem fogadta el az öttagú tanács ítéletét és annak indoklását. A Királyi Kúria 1940. január 25-én 24 vádlott ügyében hozott jogerős határozatot, amely alapján Garai Rezsőt nyolc hónapi börtönbüntetésre, másik nyolc, az MNSZPHM-ben és az RV-alakulatban vezető funkciót betöltő személyt pedig egy hónap időtartamú fogházbüntetésre ítélte; a többi vádlott felmentése hatályban maradt. 15 3 Hatvan és Járása, 1939. június 4. 15 4 Hatvan és Járása, 1939. június 11. 15 5 BFL VII. 5. c. 7010/1939. A Magyar Királyi Kúria 6189/1939/10. sz. ítélete. 1940. február 13. 317
