Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
kor is csak egy óriási kiterjedésű üres területet tudnánk rekonstruálni. Figyelmünket így szinte teljes mértékben a vár nyugati fele (XVI-XVII. században a belső vár, napjainkban a vár) felé fordíthatjuk. 12 0 A vár nyugati felében azonban szintén gondban vagyunk, ha nem is annyira az erődítések helyét (bár, mint láttuk ilyen jellegű probléma is van), hanem azok datálását, relatív és abszolút kronológiáját tekintve. Az egri várat írott forrásokban csak a XIV. században említik először. 12 1 Ennek ellenére a régészeti kutatás korábban XIII. század második felére tette az egri kővár építésének az idejét. 12 2 Nem óhajtván azonban elemezni pro és kontra az érveket, annyit mégis megjegyeznék, hogy a jelenleg legkorábbinak ismert XIV. századi említések, ill például a Tömlöc-bástya udvarának keleti felén előkerült torony értelmezési problémája nem biztos, hogy cáfolata a XIII. század második felében-végén, esetleg a XIV. század legelején egy esetleges erődítés létezésének az egri várhegyen. Addig ugyanis, amíg a vár teljes területe nincs feltárva és elemezve, nem zárhatjuk ki teljesen egy késő Árpád-kori vár létét sem. 12 3 Az írott források „hiánya" pedig ugyanúgy tükrözheti a levéltári kutatások állását és lehetőségeit, mint a XIII. század második felének valós helyzetét (ugyanis továbbra sem tudjuk, hogy az 1323-ból már ismert vár mikor épült). Hasonlóképpen nincs biztos ismeretünk a XIV. századi várfalakról sem, noha a kutatás a ma is álló középkori várfalak építésének idejét legkésőbb erre a századra tette. 12 4 Lehet azonban, hogy az Anjou-kori vár másképp nézett ki, kiterjedése, területének nagysága, falainak, védműveinek helyzete különbözhetett is a XV. századtól nagyobb biztonsággal ismert - és jelen dolgozatban tárgyalt vár képétől. A fenti gondolatmenet alapján ennek ellentmondó, egyértelműnek 12 0 Mindezekhez hozzájárul, hogy a vár elbontott keleti felének helyén ma már teljesen beépült városrész helyezkedik el, így a terület csak a városi régészet módszereivel kutatható. 12 1 Pataki Vidor János 1363-ból, Engel Pál 1323-ból ismerte a vár első említését. PATAKI Vidor János 1972. 60. és ENGEL Pál 1996. I. kötet, 307. 12 2 A püspöki palota déli homlokzati fala, mint XIII. századi északi várfal: KOZÁK Károly 1963. 129. A déli várfal XIII. századi datálása: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 93. E helyütt nem veti el a várfal XIV. századi eredetének lehetőségét sem: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 108. és 115. XIII. sz. második felében épült lakótorony a Tömlöc-torony udvarának keleti részén: KOZÁK Károly 1966. 105-106, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 245. 12 3 Annál is kevésbé, hiszen az Egertől 8 km-re északra, szintén az egri püspök birtokában lévő mára szinte teljesen elpusztult szarvakői vár első említése 1295-ből ismert. PATAKI Vidor János 1972. 60. 12 4 A várfalak XIV. századi datálásához lásd: északi várfal, ill. várfalak (beleértve a palota korai várfalként azonosított déli homlokzati falát is): DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1964. 61, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 102-103. és 123. XIV. századi datáláshoz még: nyugati várfal: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 94. délnyugati várfal: DÉTSHY Mihály KOZÁK Károly 1972. 92. déli várfal: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 102-103, továbbá a XIII. századi eredetet sem zárva ki: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 93., 108. és 115. 27
