Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
minősíthető bizonyíték előkerüléséig a XIV. századi várépítkezések cáfolata sem több hipotézisnél. Hiszen nem zárható ki a középkor végén is fennálló várfalak vagy azok egy részének XV. századi építése sem. A kapuk esetében sincs egyszerű dolgunk. Jóllehet a vár mai területén két középkori várkapu azonosítására van lehetőség, a középkor végi forrásokban (Hippolit-számadáskönyvek) a vár három kapujának említésével találkozunk: porta parva (kis kapu), porta magna (nagy kapu) és porta lignea (fa kapu). 12 5 A vár kapuinak azonosítása és összevetése az írásos és régészeti forrásanyagban, mint fentebb láttuk meglehetősen problémás és jóformán csak az északi várfalon egykor állt fa kapu esetén tehető meg. A déli várkapura (az ún. Hippolit-kapura) is nyilván ráillenék valamelyik név, különös tekintettel, hogy a nagy és kis kapu elnevezésekkel már a XV-XVI. század fordulója körüli időszakban is találkozunk, tehát a Hippolit-kapu használata idején is. A név használata a déli kapura (melyet csak napjainkban hívnak Hippolit-kapunak) azonban viszonylagos, ti. hogy mihez képest lehetne nagy kapu vagy éppen kis kapu. Ehhez ismernünk kellene azt a három kaput, amit a Hippolit-számadáskönyvek említenek (porta magna, porta parva, porta lignea) 12 6 Közülük, mint láttuk, csak a fa kapunál sikerült a régészeti eredményeket az írott forrással minden kétséget kizáróan egyeztetni. Az írott forrásokból csupán egy-két adatot kiemelve is tudjuk, hogy például a nagy kapunak tornya volt 12 7 és a kapuhoz híd is tartozott. 12 8 A torony említése alapján itt akár a déli várkapura is vonatkozhatna az említés, a híd alapján viszont ez ellen lehetne állást foglalni, ám lehet, hogy csak a régészeti kutatás nem igazolta még híd létezését a kapunál. Azt is tudjuk, hogy a kis kapun volt egy Krisztusábrázolás, 12 9 ennek nyomára maximum a déli kapun lehetne bukkanni, bár ez a kapu kutatása során sem történt meg. 13 0 12 5 Ehhez tenném hozzá, hogy a vár kapuiról már 1406-ban is történik említés, amikor Rozgonyi Simon püspök meghagyja, hogy a vár kapuit reggeltől estig tartsák nyitva (PATAKI Vidor János 1972. 60.). Csak éppen azt nem tudjuk, hogy ezek a kapuk hol álltak, azonosíthatóak-e a ma ismert középkori kapukkal? 12 6 A három kapu együttes említése 1508-ban: HIPPOLIT 1500-1508. 343. 12 7 1501. november 20-án: „Item in porta magna castri disposierunt gradus ad turrem, dedi d. sexdecim", HIPPOLIT 1500-1508. 116. 12 8 1 501. július 7-én: „Item dedi aliquibus magistris, qui fecerunt pontem novum in magna porta, fi. unum", HIPPOLIT 1500-1508. 107. 1503. decemberében: ,Jtem dédit carpentariis, qui laboraverunt in porta magna castri ponte, fl. unum et d. octuoginta quinque", HIPPOLIT 1500-1508. 201. 12 9 1501. július 3-án: „Dedi paleri d. quadraginta ad emendum asseres pro uno scamno in parta porva ante imaginem Christi", HIPPOLIT 1500-1508. 107. és 1501. július 16-án: „Itempro lampade con ferro pro imagine Christi ante vei in porta parva, d. 14. " HPPOLIT 1500-1508. 108. 13 0 Persze lehet, hogy a kép - ha egyáltalán a déli kapun volt - mára teljesen elpusztult. 28
