Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

A bástya udvarának keleti részén feltárt torony (17-18. és 24-25. képek) esetében is vannak még megválaszolatlan kérdések.

10

9 Az építmény torony jellege nem kérdéses,

11

0 sőt a magam részéről még XV. század előtti keltezést sem zárnám ki a torony falazási technikája alapján.

11

1 A publikációkat elemezve kiderül viszont, hogy gondok vannak a torony pontos keltezését illetően, még a relatív kronológia szintjén is, ti. kérdéses, hogyan viszonyul a torony a környezetében lévő várfalakhoz, ill. a palota nyugati végfalához,

11

2 jóllehet nagyon úgy tűnik, hogy a torony a palotához és a ma álló várfalakhoz viszonyítva a legkorábbi.

11

3 Pillanatnyilag erősen kérdésesnek tűnik a torony funkciójának meghatározása (lakótorony) is.

11

4 Annyit a fentiek alapján talán mégis feltételezhetünk, hogy a bástya udvarának keleti részén feltárt és korábban lakótoronyként meghatározott épület valóban a legkorábbi építkezés emléke a vár ezen részének, az is biztos, hogy toronyról van szó - bár az is, hogy nem lakótoronyról. Lebontása valószínűleg összefügg a palota nyugati végfalának és a bástya udvarát délről határoló fal építésével. Ennek bizonyítéka lehet, hogy mind a palota említett fala, mind a nevezett várfal nemcsak, hogy ráépült a torony egy-egy falára, hanem pontosan követik annak vonalát. Ebben az esetben a Tömlöc-bástyát délről határoló fal nem lehet XIII-X1V. századi, hiszen a torony bontása a XV. századra (?) tehető! A fennmaradó kérdés 10

8 A helyiség feltárása során ugyanis a falban ma is látható fülkeszerű részt tűzhelynek értelmezték, melyet utóbb a várfallal elfalaztak (Jelentés 1963. 2.). 10

9 A torony problematikájának összefoglalása: FELD István 2006. 8-20. 11

0 FELD István 2006. 17. 11

1 Az ásatási fotókon is látható kisméretű négyszögletesre faragott kövekbó'l készült falazáshoz hasonló például az északi várfal előterében feltárt épület korai, L alaprajzú periódusa is, mely - mint jelen dolgozatomban olvasható - XV. század előttre keltezhető (GIBER Mihály 2008a. 50-58. és 23-28. képek). Persze sem ennél a toronynál, sem az említett L alaprajzú háznál nem lehet ennél pontosabb datálást megadni - egészen az esetleg valamikor sorra kerülő (hitelesítő) ásatások eredményeinek kiértékeléséig. Sőt, elismerem: a falazás hasonlósága sem biztos, hogy egyidejűséget jelent. Ezt is csak egy újabb kutatás tudná igazolni. 11

2 FELD István 2006. 14-15. 11

3 FELD István 2006. 15. Ezt mutatják ugyanis a publikációkhoz tartozó alaprajzok (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 39. kép, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 247. kép). Az persze más kérdés, hogy a ma meglévő várfalakat megelőző védelmi rendszerhez tartozó falak és egyéb építmények hogyan viszonyultak a toronyhoz. Ezt csak a vár ezen részében végzett ásatással lehetne megválaszolni. 11

4 FELD István 2006. 16-19. A szerző e helyütt a lakótorony-öregtorony terminológiai, ill. a vártipológiai kérdéseken túl, felhívja a figyelmet, hogy a Kozák Károly által párhuzamként felsorolt várbeli tornyok (pl. Hollókő, Salgó, Regéc, Csobánc, Győr esete) egyikében sem állja meg helyét az egri vár lakótornyával (?) való rokonítás. A kutatás ugyanis rendre cáfolta ezek lakótorony voltát és/vagy még esetleges korai, XIII. századi keltezésüket is. Lásd: FELD István 2006. uo. 24