Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

már csak az, hogy vajon az armírozott sarkú fal is egy időben épült-e a torony déli fala fölött emelt fallal? Ha nem, akkor pl. lehet, hogy volt olyan időszak, amikor esetleg a terület nyugati részén mégsem zárt volna el fal semmilyen közlekedést? A ma látható, helyreállítás utáni falszövetről már nem tudom egyértelműen megállapítani, hogy mennyiben tekinthető egységesnek, de sajnos a kutatás során készült fotókról sem. Mindezt összegezve az egész vár talán legzavarosabb részének tekinthető a Tömlöc-bástya, ill. a bástya és a nyugati és északi várfalak csatlakozásának területe. Ebből következőleg nem tudom megválaszolni a fentiekben feltett kérdéseket, nem tudom rekonstruálni azt sem, hogy pontosan milyen épület vagy védőmű állhatott a Tömlöc-bástya helyén a középkor végén, noha a magam részéről támogatom azt, hogy a középkorban e helyütt valamilyen védőműnek, valószínűleg toronynak kellett állnia, amelyet írásos forrás is említ,

11

5 és amelyről joggal feltételezhető, hogy a „Tömlöc" elnevezés átöröklődött a XVI. századi bástyára.

11

6 Bizonytalan ugyanakkor a ma látható falrétegek és a feltárt toronymaradvány egymás közti viszonya is. Bizonytalan a bástya nyugati részén lévő középkori falazatok toronymaradványként való azonosítása és egyelőre feltételezés marad a Tömlöc-bástya helyén egy kaputorony létezése is. A probléma igazándiból ott fogható meg, hogy a Tömlöc-bástya/Tömlöc-torony esetében az eddigi feltárások alapján csak a XVI. század első közepétől, maximum első felétől követhető nyomon biztonsággal az építéstörténet. A kérdések megválaszolására - és a középkori Tömlöc-torony azonosítására, ill. a vár északnyugati részének középkori építéstörténetének tisztázására - csak és kizárólag a Tömlöcbástyában és környezetében a jövőben esetleg újból megkezdődő ásatások eredményeinek feldolgozása, ill. az eddig előkerült és a jövőben várható leletanyag elemzése és publikálása után nyílik majd lehetőség. Addig leginkább - más lehetőség híján a fenti kérdéseken csak gondolkozni és ez alapján ötleteket felvetni lehet. Összegzés A dolgozatból egyértelműen látszik, hogy a késő középkori védelmi rendszer, ill. annak részei (falak, kapuk, tornyok) többé-kevésbé jól ismertté váltak az elmúlt évtizedek kutatásai során. Mindamellett az is nyilvánvaló, hogy számtalan kérdés 11

5 A Hippolit számadáskönyvben a tömlöc feletti torony (turris supra carcerem) említése a vár fegyvereinek 1508-as összeírásakor: „Item turri supra carcerem bombarde due 2.", HIPPOLIT 1500-1508. 343. 11

6 Détshy Mihály és Kozák Károly felvetése. DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 94. 25