Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

évkönyvei: a jogakadémiáé, a tanítóképző intézeté, a fiú felső kereskedelmi iskoláé stb. Itt volt kezdettől fogva a sokszor csak „Eger"-ként emlegetett helyi újságnak - amely Egri Híradó, Egri Népújság, Eger-Gyöngyösi Újság és történetének több szakaszában Eger címmel jelent meg - a kiadóhivatala és megjelenési idejének nagyobb részében a szerkesztősége is. Ugyancsak a Líceumban volt a Népiskolai Tanügy c. lap szerkesztősége is. Egyéb funkciók a Líceumban A Líceumban az idők során az oktatás mellett számos egyéb funkció is volt. Múzeumról, nyomdáról, díszterembeli kiállításokról, hangversenyekről, meteorológiai állomásról stb. már e tanulmány előző részében írtunk. Itt most néhány további funkcióra térünk ki röviden. A helytartótanács 1809. augusztus 10-én kelt rendeletével a Líceumot katonai kórház céljára foglalta le. 1809. szeptember 16-án egy küldöttség szemrevételezte az épületet és megállapította, hogy télen 1000, nyáron pedig 1200 beteg katona befogadására alkalmas. Az épületben az 1809/1810-es tanév teljes ideje alatt katonai kórház volt. 1849-ben előbb magyar, majd osztrák katonai kórház működött benne. A magyar kórház főorvosa Dobrányi Ignác volt.

13

9 A Líceumban állandó jelleggel létezett funkciók egyike a lakáscélú használat volt. Már a tervezéskor 12 paptanár és az igazgató valamint inasaik részére kellett erről gondoskodni. Az idők során olyan közismert személyek laktak hosszabb-rövidebb ideig a Líceumban mint pl. Kandra Kabos, Bartalos Gyula, dr. Nagy János stb. 1828-ban Gorove László azt írta erről, hogy „a Törvények tanítóinak mint világiaknak szállásbér is adatik, mellyre a böltselkedés, és Isteni tudományt tanító Papoknak a Lyceumban lévén lakások, szükségek nintsen. "

1

4° A főszékesegyház (a mai bazilika) építésének ideje alatt Marco Casagrande műhelye is a Líceumban kapott helyet. 14

1 Egykor itt volt elhelyezve a földszinten „a vármegye fegyvertára". 1836-ból maradt fenn róla az az adat, hogy „a könyvsajtó raktára, sőt a vármegyei fegyvergyűjtemény is egy-egy nagy termet foglal el. "

I4

2 Az 1850-es évek első felében viszont már az olvasható erre vonatkozólag, hogy „Azelőtt a megyei fegyvertár...is a lyceum épületében volt. " 13

9 KISS Péter 2007. 69 14

0 GOROVE László 1828. 269 14

1 KISS Péter 2008. 14

2 ANTALFFY Gyula 1982. 389. 240