Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Az 1850-es évek első felében a színházteremről jegyezték fel, hogy a „szomszédságban van a színterem jó nagy nézőhellyel és színpaddal, melyen azelőtt a tanuló-ifjúság, utóbb műkedvelők és rendes színésztársulatok is játszottak. Egy idő óta elhagyott állapotú". 1860-ban azt írták róla, hogy „azelőtt a tanuló ifjúság, utóbb mások is színi előadásokat adtak. " A csillagvizsgálóban működött meteorológiai megfigyelőállomásról a csillagvizsgálóra vonatkozó fejezetben írtunk. Az idők folyamán az épületben több festőművésznek is volt műterme. Közéjük tartozik Balkay Pál

14

3 és Kovács Mihály is. Itt teszünk említést a városnak az ezredéves évforduló alkalmából tartott ünnepségéről. A korabeli sajtó egyebek mellett azt írta erről, hogy "Fenséges Liczeumunknak mélységes komolysággal letekintő falai, mióta büszkén magasodnak az ég felé, mióta megépítette nagynevű alkotójuk, sohasem láttak hajnali 3-4 órakor ennyi embert maguk előtt. " Az ünnepi nap kezdetét mozsárágyúk dörrenése jelezte, és ismét idézve a korabeli leírást, „ Végre kicsi alakok látszanak a Liczeum tornyának párkányzatán belül..egyikük közülük lassan fölemeli apró karjait, mire a messzeségből harsonák hangja hallatszik a város legtávolabbi részeibe is, sajátszerű kellemes harmóniában jelentve, hogy Eger városa megkezdi ezer éves múltunk ünneplését. " 1902-ben Hubert János az Egri Borkiállítás elnöke azt kérte, hogy „a Lyceum épület homlokzatának első emeleti folyosóját is a borkiállítás czéljaira" használatba vehessék. Az érsek az engedélyt megadta.

14

4 Az I. világháború idején a líceumi nyomda egyik raktárhelyiségét a városi közellátási hivatal használta raktárhelyiségül. A Líceumban dolgoztak, tanultak Az előző részekben leírtak jól szemléltetik azt, hogy a Líceumban a tárgyalt időszakban sokféle foglalkozás volt jelen: csillagász, gondnok, könyvtáros, lapszerkesztő, múzeumőr, nyomdász, portás, tanár stb. A Líceumban (is) tevékenykedettek közül többek rövid életrajza megtalálható az egri vonatkozású személyek életútját ismertető kötetben, mint pl. Albert Ferenc könyvtáros-csillagászé, Benkóczy Emil tanítóképző intézeti tanáré, Breznay Imre tanítóképző intézeti tanár-helytörténész-lapszerkesztőé, Danielik János könyvtári prefektusé, Hubert János jogakadémiai tanáré, Joó János rajztanár-lapszerkesztőé, Kerekes Arvéd jogakadémiai tanár14

3 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972. 460. 14

4 KISS Péter 2008. 241