Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
bakánt (azaz köríves alaprajzú, nyitott belső terű kapuvédő bástyát) a XV. század közepe előtt sehol nem építenek Európában. További kérdések is vannak, ezúttal a Tömlöc-bástya és a nyugati várfal csatlakozási pontja körül. A kulcslyuk alakú lőréses fal alatt az ásatási fotón 10 4 látszik egy „apróköves" falszövet, mely mind a lőréses fal, mind a közte és az armírozott falsarok között a mai felszín felett látható falcsonk alatt is végighúzódik (21. kép). 10 5 Lehet, hogy a falcsonk annak falszakasznak a folytatására utal, mely a nyugati várfal északi szakaszán kb. 7 méter hosszan önálló falréteget képez? Vajon tényleg a legkorábbinak tartható-e a Tömlöc-bástya mai déli fala, mely a palota déli falának vonalát követve a már említett armírozott falsarokkal fordul dél felé? 10 6 Hiszen a jelek szerint mind a falcsonkban végződő fal, mind az alatta megfigyelt „apróköves" fal ennek sarkához épült hozzá, csakhogy a falnak az armírozott sarkánál dél felé forduló ága leszűkíti a nyugati fal északi végénél állt helyiség (26. kép) belső terét. A helyiséget ugyanakkor a feltárt ajtó alapján a XV. századra szokás helyezni. 10 7 Ha a helyiség XV. századi, egy X1I1-XIV. századra datált fal nem épülhetett bele utólag a helyiség délnyugati sarkában feltételezett tűzhelybe. 10 8 Továbbá nem tudni, hogy hol kereshetjük az egykori északi várfal becsatlakozását a Tömlöc-bástyát délről határoló falakba? A bástyát délről határoló falszakasz értelmezése talán úgy oldható fel, hogy az armírozott sarkú falhoz előbb egy kisebb méretű kövekből épült fal csatlakozott. Ezt követte annak a megközelítőleg észak-déli irányú falnak az építése, melynek ma a csonkja látható keresztmetszetben (a fal építése a terep feltöltésével járhatott). Végül egy újabb átépítés történt, amikor a kulcslyuk alakú lőrést körülvevő falazat épült. Ez utóbbi az egyetlen építési periódus, aminek - a lőrés alapján - legalább hozzávetőlegesen elhelyezhetjük építésének idejét - a XV. század második felében - XVI. század első felében. De lehet, hogy ez a lehetőség is borul - ha kiderül, hogy valóban kaputorony nyílt a bástya területén. I( M ÁN 1964. IX. tábla, I .kép. 10 5 Ez ma már nem figyelhető meg. Az állagmegóvási és helyreállítási munkák során a nevezett részen szinte teljesen egységes falszövetet alakítottak ki (22. kép). 10 6 A feltárás során a Tömlöc-bástya déli falának belső homlokzatáról felvett metszetrajzon feltüntetett kormeghatározás szerint az armírozott sarokkal épült fal kora a XIII - XIV. századra tehető, a kulcslyuk alakú lőréses fal pedig a XIV - XV. századra (ÁN 1963, 11. sz. rajz - jelen dolgozat 20. kép). A rajz nem tünteti fel külön az apró törtköves falazatot. Itt jegyezném meg, hogy a XIII - XIV. századra datált falat határozták meg a korai vár északi falának, melynek keletebbre eső szakaszán ajtókat és ablakokat kialakítva épültek volna föl a XIV. században a palota helyén állt házak. Periodizált alaprajzra lásd: ÁN 1963. 8. sz. rajz, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 247. képjelen dolgozat 18. kép. 10 7 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 149. Összevetésben az északi várfal előterében feltárt épület ajtajával. Utóbbira: GIBER Mihály 2008a. 55. o. és uo. 96. lábjegyzet, ill. 58. o. és 109. lábjegyzet, továbbá 29-31. képek. 23
