Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
A bástya udvarának keleti részén, a palota nyugati vége, a Tömlöcbástya udvarát északról és délről határoló falak által bezárt területen találták meg a másik toronymaradványt (17-18. és 24-25. képek). A torony belső mérete 8x9 m, külső mérete 13x14 m volt. A toronynak 2,40 méter vastag, kisméretű zöldesszürke kváderkövekből készült öntött habarcsos falazata volt. 8 7 Keleti és déli falát teljes hosszában, nyugati falát csak egy kis szakaszon, északi falát pedig egyáltalán nem sikerült feltárni. Falai, melyeket közvetlenül a hegy darázsköves sziklafelszínére építették, másfél-két méter magasan megmaradtak, tehát jelentős felmenő falakat sikerült feltárni. 8 8 A torony délkeleti sarkában egy 60-65 centiméter széles, ám csak kis magasságig álló falú aknát találtak, melyből előkerült leletek kora az Árpád-kortól egészen a XVI. század elejéig határozható meg. 8 9 A torony falában volt még egy nyílás a keleti oldalon is, mely összefüggésben lehet a palota nyugati végén lévő pince nyugati falának északi szakaszán már régóta ismert, de mindeddig nem kutatott átboltozott nyílással. 9 0 A torony funkciójának meghatározásakor ritkábban az öregtorony, gyakrabban viszont a lakótorony megnevezés fordul elő a várat ismertető szakirodalomban. A lakótorony építését a publikációkban a XIII. század közepére-második felére tették, 9 1 lebontásának idejét - a fent említett leletek alapján - pedig a XV. századra. 92 A tornyot általában az egri vár korai védelmi rendszerének szokás felfogni. 9 3 Az egykori tornyok helyén végzett kutatás során készült fényképek, az ásatásról közölt dokumentációk, publikációk alapján azonban felmerül néhány kérdés. Kezdjük a nyugatra eső toronnyal. Először is a feltárt és eddig ismertté vált falak esetében valóban toronyról van-e szó? Honnan tudható, hogy valóban a középkori tornyot ábrázolták még a XVI. században is, ha az ásatást (mely éppen igazolhatta volna a feltevést) a bástyában maximum csak a XVI. századi szintig tekinthetjük befejezettnek és egyértelműen középkori falazatot nem, vagy alig tu8 7 KOZÁK Károly 1966. 105, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972.245, ÁN 1964. 14. A torony feltárásához még: ÁN 1964. VII. tábla 1-2. kép 8 8 A darázsköves sziklafelszín a keleti falnál jóval magasabban jelentkezett, mint a nyugatinál, amit emiatt mélyebben kellett alapozni. KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972, 245. 8 9 KOZÁK Károly 1966. 105. Leletekhez még: ÁN 1964. 14-15. A leletek kora az ásatási naplóban: Árpád-kor - XV. század. Aknához: ÁN 1963. 2. sz. rajz. 9 0 KOZÁK Károly 1966. 105, ill. ÁN 1962. 1. sz. rajz. A boltozott nyílás és a torony északi sarkánál jelölt nyílás azonban a rajz szerint nincs összefüggésben egymással. 9 1 KOZÁK Károly 1966. 105-106, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 245. 9 2 KOZÁK Károly 1966. 105. E helyütt Kozák úgy vélte, hogy a leletek a torony általa feltételezett XV. századi bontásakor kerültek az aknába - annak ellenére, hogy XVI. század elejére datálható lelet is volt köztük. 9 3 KÁRPÁTI János 2004. 15-16. és 19. oldalon 2. ábra. 20
