Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
dunk azonosítani? Nem került még elő például a toronyként azonosított építmény keleti fala sem! Vajon az 1,20 méter vastag fal, ami állítólag a torony fala lett volna nem túl kevés-e egy feltehetőleg több emelet magas középkori torony tömegének megtartásához? Főleg azok után kérdéses ez, hogy a feltételezett toronyhoz becsatlakozó várfalak - mint láttuk - ennél jóval szélesebb, masszívabb építmények. Vajon a XVI. századi váralaprajzokon (2-3. és 16. képek) ábrázolt négyzetes alaprajzú építmény valóban toronyra enged következtetni? Nem lehet, hogy csupán a Földbástyára vezető nyaktagnak (?) a vár felé eső végét biztosító kisebb védőműről van szó, nem középkori toronyról? Nem lehet, hogy a két, a feltárás során középkoriként megjelölt, egyébként csak megközelítőleg párhuzamos fal/nyaktag részei (?) (18. kép) egy korábban a későbbi Földbástya helyére tervezett, de végül soha meg nem épült védőműhöz tartoztak volna? Vagy eleve a Földbástyával összeköttetést biztosítására épültek? 9 4 Némileg érdekesebb a kaputorony-teória. Ennek képi ábrázolása lehet (?) az ún. „párizsi metszet" és a hozzá kapcsolható metszetcsoport. 9 5 A metszet a felirat szerint a vár 1596-os ostromát ábrázolja, azonban a kutatók szerint egyértelmű, hogy itt valójában a korábbi, az 1552-es állapotot látjuk a képen (4-5. képek) 9 6. A metszeten elhelyezett iránytű szerint dél felől kellene látnunk a várat, de az ábrázolt épületek, ill. a városnak a várhoz való helyzete alapján inkább a nyugati nézet felelne meg. Tudjuk azonban azt is, hogy ennél a képnél is számolhatunk a vár összképének jelentős torzításával. Mindenesetre a székesegyház nyugati tornyai, a püspöki palota, a Dobó-bástya (?), a déli várkapu tornyának felső része, mind azonosíthatónak tűnnek. A témánkhoz kapcsolódó részlet (nyugati nézőpont esetén!) a Tömlöc-bástya helyén ábrázolt kerek vagy lekerekített sarkú kaputorony(!?). Az ábrázolt kaputorony is erősíteni látszik a nyugati nézőpontot, ugyanis, ha dél felől néznénk a várat, a kapu a Varkoch-kapunak felelne meg, ami viszont inkább bástyaként és nem toronyként fogható fel - azaz valószínűleg nem emelkedett jelentősen a szomszédos várfalak fölé. 9 7 Erősíthetné a kaputorony elképzelést Tinódi leírása is, aki az 1552-es ostrom során írja, hogy a várbeli katonák állataikat a váron kívülre vitték itatni, 9 8 9 4 Az 1552-es ostrom leírásának részlete: „Mindenfelöl földbástya liggatva vala, Ott az kőfal mind eltöretött vala, Kivel az bástya várhoz foglalva vala, " TINÓDI Sebestyén 1984. 269. 9 5 A metszetcsoport első tagja az ún. „párizsi metszet" lehet, mely alapján más metszetek is készültek. A dolgozatban a Hans Sibmacher-féle képet használtam fel, melyen a vár ábrázolása azonos a párizsi metszetével. BARCSAY Amant Zoltán 1938. 3-as ábra. 9f i Domokos György szíves szóbeli közlése. De Bodó Balázs és Búzás Gergely is a vár korábbi állapotának ábrázolásaként fogadja el a metszetet. Bodó Balázs és Búzás Gergely szíves szóbeli közlése. 9 7 Kérdés persze, hogy mégis a Varkoch-kaput akarta ábrázolni a metszet készítője, de valamilyen okból toronyként ábrázolta az egyébként ötszög alaprajzú kapubástyát? 9í t TINÓDI Sebestyén 1984. 248. 21
