Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
1792-ben íródott Farkas János bauschreibernek a püspöki építés iroda vezetőjének az a feljegyzése, hogy „Maulbertsch Piktor follytában akarván dolgozni a Lyceumi kápolnában, mind addig, amíg el nem végzi, mind maga, mind pedig festékjei melegítésére egy kis vaskemencét kíván. " Ugyancsak ő jegyezte fel 1794 februárjában hogy „Maulpertsch piktor a líceumi kápolna mennyezetére Excellenciádnak képét kifestette maga fejétül, az igaz, de én azt véle kitörültettem és nincsen is ott többé. " 5 6 A kápolna berendezése a mennyezetfreskó elkészülését követően kezdődött meg. 1794-ben kötötték meg a szerződést Mozer József egri szobrásszal az oltár, a szószék és a tabernákulum szobrászati munkáinak elkészítésére. Az oltárkép Hesz János 1813-ban készült alkotása, amely Szt. Istvánt ábrázolja, amint felajánlja Szűz Máriának az országot. Az előtérben magyar címert tartó angyalkák, az asztalon nyitott könyv, előtte térdel Szt. István sárga damaszt palástban. Mellette Szt. Imre, mögötte két férfi nyugati viseletben. A magasan trónoló Mária kék köpenyben és rózsaszín köntösben a gyermek Jézussal. A tabemákulumot Giovanni Adami készítette úgynevezett verde anticoból. Ez az ásvány csak apró darabokban fordul elő, ezért leginkább ékszereket készítettek belőle. A rómaiak díszítő szobrászati műveikhez használták. A kápolna oltárszekrénye is több száz darabból lett összeállítva. Az oltár körüli szürke márványt Felsőtárkányban bányászták. Mint már említettük a szószék reliefjeit és az oltár angyalait Mozer József egri szobrász mintázta 1794-ben. A szószék szürke és rózsaszín eres márvány stukkóborítású, feljáróján és kosarán alul aranyozott fonatos levélfüzér, fölül fogrovat. Akantuszleveles aranyozott tölcsérgomb. Az elején aranyozott dombormű amely, Keresztelő Szt. Jánost ábrázolja a pusztában. Mozer József egri szobrász domborműve. 5 7 Szigeti Kilián az orgona készítőjét Szalay Lajos egykori orgonaművész, tanítóképző intézeti tanár szóbeli közlésére hivatkozva Árvay József személyének tulajdonítja. Az orgonát 1883-ban Angster József orgonaépítő kitisztította és felhangolta. A kápolna harangját Jüstell János helybeli harangöntő mester készítette 1769ben Egerben. 5 8 Egy 1929-es adat szerint a növendékek a téli időszak kivételével mindennap szentmisét hallgattak a kápolnában. A kápolna a bazilika (akkor még csak főszékesegyház) építésének ideje alatt a káptalani szentmisék megtartására szolgált. Padjait 1959-ben a makiári temp5 6 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 458. 5 7 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 472-473 5 8 Havas-Horváth István szíves közlése. Ez úton is köszönöm segítségét. 196
