Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

lomba szállították el, helyükre az Egri Főegyházmegyei Könyvtár barokk termen kívüli könyvanyaga került, sekrestyéjében pedig olvasótermet nyitottak. 5 9 A leltár szerint még a XIX. század végén is felszerelési tárgyai között volt „egy 13 próbás 19.5 cm magas áldoztató ezüst kehely, 10 cm magas 13 próbás ezüst fedővel mindkettő súlya 47 Dgr. A kehely talpán következő (sic) felirat ol­vasható: „Capellae Vallis Auxilii ad Fuor Contrasti Francz. Epus Agnen. Com. Barkóczy d.d. 1757". 6 0 Barkóczy Ferenc által a tanuló ifjúság erkölcseinek megóvása céljából alapí­tott oltáregylet 1779-től kezdődően az akkor még csupán épülőfélben lévő Líce­umban, majd később annak kápolnájában tartotta ájtatosságait. Az egylet őrizte a kápolna felszerelését melynek leltárát a rektor által vezetett napló foglalta magá­ba. Később a líceumi exhortátorok (diákoknak tartott szentmisék hitszónoka, hit­oktató) látták el ezt a feladatot. A színházterem A Teátrum, vagy színházterem a Líceum négy reprezentatív termének egyike, az épület második emeltén a díszterem (eredetileg vizsga illetve vitaterem) szom­szédságában. Eszterházynak Hell Miksához intézett leveléből tudjuk, hogy a püs­pök eredetileg ennek a teremnek a kifestéséhez is neves művészre gondolt. 6 1 A termet ténylegesen is használták eredeti funkciójának megfelelően. Korabe­li adatok tanúskodnak arról, hogy 1793-ban a kispapok itt a Líceum színháztermé­ben mutatták be farsangi darabjukat. 1795-ből három itt bemutatott előadásukról is tudomásunk van. A reformkori sajtó szerint a színházterem a tanulóifjúság műkedvelő előadá­sainak céljára szolgált, nagy nézőtérrel és tágas színpaddal. Ekkor tehát még hasz­nálták, és az írták róla, hogy az épület „nyugati részében a'tanuló ifjúság'próba­tételeire készített nagy terem, \s e ' mellett gépelyekkel 's színezetekkel ellátott já­tékszín" található. 6 2 Az 1850-es évek első felében azonban már az olvasható róla, hogy a „szomszédságban van a színterem jó nagy nézőhellyel és színpaddal, me­lyen azelőtt a tanuló-ifjúság, utóbb műkedvelők és rendes színésztársulatok is ját­szottak. Egy idő óta elhagyott állapotú". 1860-ban azt jegyezték fel róla, hogy „azelőtt a tanuló ifjúság, utóbb mások is színi előadásokat adtak" elő itt. 1868-ból 5 9 ANTALÓCZI Lajos 1993. 48. 61 1 KISS Péter 2008. 6 1 DERCSÉNYI Dezső­VOIT Pál 1972.458. 6 2 KISS Péter 2008. 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom