Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Gerl 1761-ben Vácra utazott az akkor még ott püspök Eszterházy Károly­hoz, aki kiegészítette Barkóczy elképzeléseit. Ekkor került be az épület tervébe a csillagásztorony és a nyilvános könyvtár. Gerl az 1762. október l-jén Egerben tartott konzisztóriumi ülésen kapott megbízást az egyetemi épület terveinek ki­dolgozására. Ez az első elképzelések szerint még csak egyemeletes lett volna. Két héttel később azonban 1762 októberének közepén a joghallgatók épülete, vagyis a Foglár-kollégium (ma az angolkisasszonyok intézete) életveszélyesen megroskadt, ezért a tanítást azonnal be kellett szüntetni. Az új helyzetben olyan döntés született, hogy a joghallgatók előadótermeit is a tervezett egyetemi épü­leten belül kell biztosítani. Az épület alapozási munkái 1763 márciusában kez­dődtek. Eszterházy 1763. október elejétől október 16-ig Bécsben tartózkodott. Gerllel folytatott itteni tárgyalásai során az előadótermek boltozata és a főtető ügyében észrevételt tett, majd arra utasította, hogy emelje magasabbra a második emeletet, és erről, valamint a tetőzetről is készítsen új rajzokat. A püspöknek ez az igénye abból fakadt, hogy az épület telke a vele szemben lévő dombon álló székesegyház­hoz viszonyítva nyomasztó mélyedésben feküdt. Gerl és a püspök kapcsolatában törés következett be, mert az emelés mértékében valamint az előadótermek bolto­zatának dolgában összekülönböztek. Eszterházy azért is megsértődött, mert Gerl helyteleníteni merte az egyszer már véglegesen jóváhagyott tervek menetközben való átalakítását. Ez a bécsi találkozó azt az elhatározást erősítette a püspökben, hogy az építkezés második évétől kezdődően Fellner Jakabot bízza meg a munka folytatásával. Nagyra értékelte Fellner képességeit, akiről 1763 júniusában így nyilatkozott: ,,Magyar Országban tatai építő mesterhez fogható nincsen, és ha Bécsbe vagyon-e kérdéses. " Miután Eszterházy Gerltől megvált, 1764. március 2­án Fellner Jakabbal kötötte meg a szerződést ,,a már megkezdett egyetem és püs­pöki rezidencia " valamint a püspöki uradalom területén ezután indítandó építke­zésekre. Ezt a szerződést a püspök azonban már egyedül kötötte meg, kihagyva belőle a káptalant. Nem történt meg Fellner rajzainak olyan formai elfogadása, ki­vitelezésük kötelezővé tétele mint Gerl esetében, mert a püspök óvakodott attól, hogy az új építésszel szemben is kötelezettséget vállaljon erre vonatkozólag. Fellner azonban csak 1765. április 5-e után állhatott munkába, amikor Gerl a szer­ződését a püspök megbízottjával folytatott tárgyalások után visszaadta. Fellner ál­talában Gerl alaprajza és tervei szerint dolgozott, csupán a három középrilazit bol­tozatrendszerét és a főhomlokzat ornamentikáját dolgozta át, valamint bővítette az ablak és ajtó méreteket, valamint a sötétkamrát. Fellner évente csak 2-3 hetet töl­tött Egerben, a kiviteli rajzokat Tatán dolgozta ki. A kivitel egyes részleteit ezután maga Eszterházy írta elő, építészére bízva a műszaki szempontú tervezést. Fellner 1780-ban bekövetkezett halála után pallérja Grossman József vette át a munkála­tokat, amelyek 1782-ben fejeződtek be. 184

Next

/
Oldalképek
Tartalom