Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Az építkezés 1774 őszére került olyan fázisába, hogy az épületben annak befejezetlensége ellenére ez év november 8-án elkezdődhetett a tanítás.

2

3 Egy évszázaddal később 1873-ban Vochler Alajos a Líceum gondnoka az érseki székét abban az esztendőben elfoglalt Samassa Józsefnek egyebek mellett azt jelentette, hogy „az épület éjszaki szögletén régtől fogva nagyobbszerű repedések mutatkoznak, melyek különösen az ablakoknál az egész falvastagságon keresztül mind a három emeleten át egész a tetőzetig felfutnak. Ezen repedések szakértők véleménye szerint onnét származnak, hogy azon a helyen a talaj legalább kezdetben, nem volt eléggé tömör, s így az épület süppedt. A szóbeli hagyomány azt tartja, hogy azon a helyen hajdan mocsár volt és ott a főfalakat cölöpökre építették" írta a gondnok majd így folytatta: „sokkal veszélyesebbnek látszik azon körülmény, hogy a 2'

1 emeleten létező nagyobb terem boltozata beomlással fenyeget. Ugyanis a főfalak egész hosszában valamint a boltívek közepén is veszélyes repedések mutatkoznak. Hogy a roppant súlyos boltozat itt, valamint a mellette lévő szögletteremben is a főfalakat kifelé feszíti mutatja azon körülmény, hogy a falban lévő nagy vaskapcsok már két ízben is kiszakadtak. Jelenlegi házgondnok 6 évvel ezelőtt új és erős vaskapcsokat húzatott be, és látható hogy ezek végei már ismét kifelé görbültek. "

2

4 A levéltári adatokra támaszkodó építéstörténet szerint a torony alatti részen eredetileg vizesárok húzódott. Egy 1868-as leírás szerint a Líceumon a "fő- s az újabb időkben végrehajtott némi átidomítás után, most egyetlen bejárás a nyugatra néző főoldalon van három kapun át. " Ez az első általunk ismert adat arra vonatkozólag, hogy a mai Líceum nem teljesen azonos az Eszterházy által emeltetett épülettel. 1889-ben Egerben járt Ybl Miklós, hogy ,,az itteni főszékesegyház gyökeres restaurációjára nézve részletes tervet nyújtson be az érseknek. Ybl Miklós építész Wind István egri építészmérnök kalauzolása mellett még aznap délután megkezdte tüzetes szemléjét a székesfőegyházban " olvasható a korabeli forrásban. Nem sokkal később még mindig ebben az évben arról értesülünk, hogy a „Lyceum tetőzetére alkalmazandó hófogó rostélyok és levezető csatornák az egyházmegyei hatóságtól a városi tanácshoz érkezett értesítés szerint Ybl Miklós tervezete folytán" még ebben az évben elkészülnek.

2

5 1891-ben a vonatkozó szerződés szerint „Streilmmelwőger Rezső vállalkozó elvállalja az érseki lyceum épületén... az első és második emeleti folyosónak általa adandó...kelheimi lapokkal...való kiburkolását..." Streilmmelwőger Rezső 2

3 A Líceum részletes építéstörténetét ld. DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1972. 444-476. 2

4 KISS Péter 2008. 2

5 KISS Péter 2007. 273-274. 185