Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
halálos büntetésünket semmiképen el nem kerülik", 4 3 Szintén Miskolcon, 1704. február l-jén adott oltalomlevelet az egri ferences szerzeteseknek is: „...Egrifranciscanus páterek... se személyekben, se semminemő jószágokban, se falun se mezőn, se úton, semminemő bántások ne legyen, külömben... kemény büntetésünket el nem kerülik... 5,4 4 A győztes csatái ellenére Rákóczi már 1704-ben tárgyalóasztalhoz tilt I. Lipót küldöttségével. Angliát és Hollandiát eléggé izgatta az, hogy a magyar felkelés jelentős császári erőket köt le, ezért a kormányaik felajánlották I. Lipótnak a mediációt (=közvetítést). Ösztönözték a béketárgyalásokat, hogy nagyobb erők bevetésével folytathassa Bécs a franciaellenes közös harcot. Ezzel szemben a francia udvarnak az érdeke a tárgyalások akadályozása volt; Rákóczi folytassa a harcot, ezzel kösse le a Habsburgok erejét. 4 5 Különben ismert volt, hogy „Rákóczi Ferenc nem kívánta a harcért való harcot". 4 6 A tárgyalás színhelyét Rákóczi jelölte meg. Az Emlékiratokban ezt így idézte fel: „Gyöngyös városát jelöltem ki az értekezlet helyéül. (Közben) Egert szándékoztam megtámadni... (Végül is) március végén otthagytam az ostromot, és csupán testőreim kíséretében Gyöngyösre mentem (Széchényi Pál) érsekkel tárgyalni. Elrendeltem Bercsényinek és a felső-magyarországi megyék főembereinek, hogy ők is odajöjjenek. " 4 7 Ilyen módon vált Heves vármegye, közelebbről Gyöngyös az országos, sőt a nemzetközi érdeklődés, illetve esemény helyévé. (A fentebb említett, ferencesek iránti tisztelet kölcsönös volt, és nemcsak P. Bárkánynak és a gyöngyösi atyáknak szólt. A ferences szerzetesek „oly lelkes Rákócziánusok" voltak, hogy általában „kuruc barátoknak" nevezték őket. Siegbert Heister úgy büntette őket, hogy a füleki, beckói és kecskeméti kolostoraikat kiraboltatta. 4 8) A megjelenteket a város nevében Tímár János főbíró, az egyháziak részéről P. Kiss Tamás ferences házfőnök üdvözölte. 4 9 A tárgyalás 1704. március 17-én Veni Sancteval kezdődött a Szt. Ferenc rendiek kolostortemplomában. A tárgyaláson, amely Rákóczi udvarházában folyt, a 4 3 LESKÓ József 1907. 374-375. 4 4 Uo., 375-376. Hivatkozik História Domus Agriens. Francise. 13-14. 4 5 KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes 1976. 158. ZACHAR József 2003. 193. 4 6 FORGÁCS Ferenc 1929. 23. 4 7 RÁKÓCZI Ferenc 1985. 120-121. 4 8 Századok, 1888. jan. 15., 54. Thaly Kálmán: Körössy György följegyzéseiből 1707-1708. A ferencesek Rákócziak iránti tiszteletét az is mutatja, hogy Kiss Imre I. Rákóczi Ferenc kassai temetésén mondott gyászbeszédének nyomtatott példányát a gyöngyösi kolostori könyvtár a féltett gyűjteményébe foglalta. Lőcse, 1677. GYMK-RMK/261. (Máig őrzi.) 4 9 MOLNÁR József 1969. 16. 132
