Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
francia, a lengyel és néhány nap múlva a török követ is megjelent. 1. Lipótot a kalocsai érsek, Széchényi vezette küldöttség képviselte Szirmay István nádori ítélőmesterrel és Okolicsányi Pál ügyvéddel. A gyöngyösi születésű érsekre azért esett I. Lipót választása, mert látta király(Habsburg)hűségét. Ugyanakkor a kuruc táborban jól ismerték magyarságszeretetét és alkotmányos érzületét. 5 0 „Pap volt, de a pap sohasem győzte le benne a magyart. Mindenekelőtt ennek tartotta magát... " 5 1 Magyarsága őt a nagy férfiak közé állította. 5 2 A tárgyaláson az 1704. február 8-án, Miskolcon megalapított Consilium Aulicum, azaz az Udvari Tanács néhány tagja is jelen volt. 5 3 A béketárgyalást Rákóczi nyitotta meg. Az egyezkedés alapjául a nemzet követelését 25 pontban terjesztette elő. 5 4 Az államjogi, kormányzati követeléseket felsoroló pontok között a király magyarországi tartózkodását (3.), a rendszeresen működő országgyűlést (25.), az országrészek területi-közigazgatási egyesítését (16.), a magyar főhatóságot és bíróságok jogkörének visszaállítását (8., 18., 21.) említette. Bár a pontok a magyar nemzetállamot szolgálták, a Habsburg-házzal nem szakítottak. A szabad (ki nem mondott) királyválasztásra a II. András-féle ellenállási jog emlegetése utalt (4.). 55 Altalános nemzeti ügyet szorgalmazott a 11. és 14., kiváltságokat a 22. pont. Vallásüggyel a 10. és a 24. pont foglalkozott. Az utóbbi a jezsuiták távozásáról döntött. Legtöbb pont a gazdasági ügyekről szólt, amely a leginkább szorító kérdéseket tükrözte. Országos igénylést az önálló magyar kincstár (12.), az országgyűlési megajánlással kivetett adók (15.), az idegeneknek juttatott koronajavak visszavétele (23.) és az egyházi javak idegenektől tiltása (9.). Földbirtokügyet két pont tárgyalta. A jogtalanul kapott földdel a 20. és a töröktől visszaszerzett, de nem a volt tulajdonosainak juttatott birtokkal a 17. pont foglalkozott. Szerepelt a szabad kereskedelem ügye is (13.). Fontos volt a Rákóczi elleni bírósági ítéletek megsemmisítése. Ez nemcsak felmentette, hanem törvényesítette volna a Fejedelem addigi intézkedéseit (19.). A záró pont reményt jelentett Rákóczi és Széchényi további kapcsolatához a közös érdekű Erdély ügyében, kizárva annak csatlakozását Török5 0 BACHÓ László, Dezséri 1938. 27. Századok 1882. ápr. 15., 278. Lánczy Gyula: Széchényi Pál, kalocsai érsek s a magyar nemzeti politika (1642-1710) 5 1 MÁRKI Sándor 1884. 23. 5 2 PADOS János 1862. 3. Pados az érsek névaláírását követve Szécsény nevet írt. 5 3 MOLNÁR József 1969. 16. 5 4 BACHÓ László, Dezséri 1938. 29-30. R. VÁRKONYI Ágnes 1989. 185. SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 93. március 16-ra keltezte a megnyitó napját. A tárgyalás feltételezett színhelyét az utókor Rákóczi háznak nevezte el. 5 5 MOLNÁR József 1969. 16. Molnár József szerint ez a követelések sarokpontja volt. 133
