Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Komjáti Zoltán Igor: „…és így az régi jó rendtartás is megállatik és tartatik…” Koháry István levelezése Füleki főkapitányságának korában az egri vilájet török uraival ( 1667-1682)

szegénységnek rablására s pusztítására, és több egyéb próbákra teljes szabadsá­guk vagyon Nagyságodtul. Az mint hogy valahol érik katonáinkot, hajdúinkot, sza­badon fogják, vágják s kótyavetyélik, mind Egerben, mind több török végházak­ban, melyeknek előszámlálásával nem szükséges Nagyságodnak való írásomat szaporítanom...". Koháry szavait a szécsényi katonák nemrégen történt portyájá­nak felvázolásával támasztotta alá, melyben azok Fülek közvetlen közelében fel­dúlták a falvakat, két hajdút pedig magukkal hurcoltak, és várukba visszatérve, azonnal el is kótyavetyéltek. 6 6 Gazdasági ügyeket tekintve pedig Koháry egyszer Hasszán egri pasához írt levelet a Somoskő-Váralj a kondomínium miatt kialakult nézeteltérés elsimításá­ért, hogy a török parancsnok utasítsa Mehemed csauszt, hogy a magyar falurész lakosainak adóztatásától feltétlen tartózkodjon. 6 7 A törökök becsületbeli, a vitézi élethez köthető ügyek esetében is Koháry Ist­vánhoz fordultak. Musztafa szpáhi lovastisztet Bélteky Pál nyíltan megsértette, „...hóhér névvel mocskolta meg..." a vitézi hímevét, és ezért párbajra hívta ki a Rap melletti mezőre, amin ha nem jelenik meg, ő is viszont rossz hírét kelti az alka­pitánynak. A török most azt kérte a főkapitánytól, hogy továbbítsa az üzenetet ne­ki, Béltekytől pedig választ várt, karddal vagy kopjával történjen-e meg a viadal. 6 8 Összegzés Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy Koháry István fiileki főkapitánysága idején (1667-1682) rendszeres kapcsolatot tartott fenn az egri vilájet oszmán vezetősé­gével, amely nagyobb részt hivatalos levelezés útján történt. A rendezésre váró kö­zös ügyek egyrészt a kondominiális problémákból adódtak, másik részük a fogoly­szerzésre, rabtartásra és a kolduló rabok viselkedésére koncentrált, harmadik cso­portjuk az elvileg tiltott, de mégis gyakran megtörténő portyák által okozott károk miatti tiltakozással és jóvátétel-kéréssel foglalkozott. A tanulmány főleg a törököktől származó leveleket dolgozza fel. Ennek egyik oka abban található, hogy a Koháry-család gondosan megőrzött minden levelet, szinte hiánytalanul hagyta az utókorra ezeket. Ha a másik okot nézzük, a Koháry 6 6 MOL C 1293. tekercs Ne 15226., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Koháry István levél­fogalmazványa az egri pasának (keltezetlen, de mivel Dúl Mihály seregbíró kezeírása, ezért 1677-1682 között keletkezhetett) 6 7 MOLC 1229. tekercs Ne 12247., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Koháry István leve­le Hasszán egri pasának (Fülek, 1673. július 27.) 6 8 MOL P 1992., 1. csomag, 7. tétel, B., (Koháry II. István iratai), Musztafa szpáhi tiszt levele Koháry Istvánnak (Szécsény, 1677. június 24.) 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom