Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Komjáti Zoltán Igor: „…és így az régi jó rendtartás is megállatik és tartatik…” Koháry István levelezése Füleki főkapitányságának korában az egri vilájet török uraival ( 1667-1682)

hajlandó erre, amíg a füleki katonák által Buják és Eger között elrabolt értékeit, illetve az ő, felesége és gyermeke ruháit vissza nem szolgáltatják neki. Emellett Hasszán aga sérelmesnek tartotta azt az eljárást, hogy a hodzsát és családját meztelenül engedték el a végváriak, egyúttal pedig kérte Koháryt, tartóztassa embereit az ehhez hasonló tettek elkövetésétől, mert ha ismét előfordulnak, a törökök sem fogják elmulasztani a magyar papok pőrére vetkőztetését.

4

2 Thot Husszein szpáhi tiszt szintén sérelmezte a füleki papnak írt levelében, hogy a magyar katonák vetkőztetéssel alázzák meg a derviseket, holott azok ugyanolyan szent személynek minősülnek a mohamedánok szemében, mint a keresztényeknél a szerzetesek. A török katonatiszt a szécsényi hodzsa felesége édesanyjának és annak szolgálójának azonnali elbocsátását is követelte, akiket nemrég vittek magukkal füleki katonák. A szécsényi vitézek azt üzenték, hogy ha a két török nőt eladják, vagy nem engedik el, elégtételt fognak venni értük.

4

3 A szécsényi törökök Egerbe is írtak a „hodzsaasszonyok" ügyében, mert Muszili pasa levélben kérte Koháry Istvántól elbocsátásukat, hogy „...az Kegyelmed lovasainak útjok meg ne gátolódjék miattok..Z'

44 A török levelek külön csoportját képezték a sarcszedésre kibocsátott foglyok visszaéléseivel foglalkozók. A Hódoltság peremszegélyén élők szegényesen megmaradójövedelme nem tette lehetővé, hogy a saját megélhetésen és a kettős adóztatás terheinek teljesítésén kívül még a foglyok sarcába is adakozzanak. Az elkeseredett török és magyar rabok ezért többször erőszakkal próbálták megszerezni a sarcuk árát. 1676-1677-ben a jobbágyok elleni atrocitások megnövekedtek a Hódoltság északi peremvidékén. Például Muszili egri pasa az egri díván döntését hozta Koháry István tudomására. Mivel a kolduló rabság mindkét részről számtalan kárt okozott a falvak népének, azzal fogja megbüntetni a nála levő magyar rabokat, hogy ezentúl nem engedi ki őket, és koldulólevelet sem fognak kapni, sőt - tette hozzá a pasa - „...kivágatjuk, mint országpusztítókat...". A török várparancsnok Kohárynak is hasonló eljárást javasolt a jobbágyokat sanyargató török foglyokkal szemben.

45 1679-ben is történtek atrocitások a kolduló rabok részéről, hiszen Mehemed egri pasa így írt Fülekre Koháry Istvánnak ártalmas viselkedésükről: „...Az régi jó rendtar4

2 MOL C 1228. tekercs No 12139., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Hasszán aga levele Koháry Istvánnak (Buják, 1675. február 12.) 4

3 MOL C 1228. tekercs NQ 12104., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Thot Husszein szpáhi tiszt levele a füleki papnak (Szécsény, 1677. augusztus 11.). A török tiszt levelének tartalma összefügg a szécsényi magyar foglyok üzenetével (MOL P 1992, 1. csomag, 7. tétel, B., (Koháry II. István iratai), Magyar rabok levele a füleki szürke barátoknak (Szécsény, keltezetlen év, augusztus 12.)). 4

4 MOL P 1992., 1. csomag, 7. tétel, B., (Koháry II. István iratai), Muszili pasa levele Koháry Istvánnak (Eger, 1677. szeptember 7.) 4

5 MOLC 1228. tekercs. NQ 1208 la, (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Muszili egri pasa levele Koháry Istvánnak (Eger, 1677. október 10.) 114