Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Komjáti Zoltán Igor: „…és így az régi jó rendtartás is megállatik és tartatik…” Koháry István levelezése Füleki főkapitányságának korában az egri vilájet török uraival ( 1667-1682)

Koháry István és édesanyja Beluja nevű faluban serfőző házat szeretne építtetni, mivel egyrészt a falu másik földesurát, a budai pasát nem kérdezték meg felőle, másrészt a falu lakosainak nagy terhet jelentene a sör alapanyagának előkerítése és feldolgozása.

1

1) A törökök nem kevés alkalommal Koháry segítségét kérték (akár mint társbirtokosét, akár mint más magyar földesúr megbízottját, akár mint a Füleken tartózkodó három magyar „menekült" vármegye

1

2 magisztrátusára hatni képes személyét) birtokaik igazgatásának hatékonyabbá tételéhez. Egy egri török tisztviselő elküldött hozzá egy saját török urának tudtával felutazott, Rácz Orbán nevű alföldi jobbágyot, aki falva lakossága számára kért „címeres hitlevelet". A település a kalocsai érsek rendelkezése értelmében Koháry István felügyelete alatt állt, és az oltalomlevéllel a magyar végvári katonák fosztogatását szerették volna kiküszöbölni.

1

3 A Bács megyében birtokos Mehemed aga mélykúti és ivánkai rác jobbágyok ügyében írt a füleki főkapitánynak. A két falu lakosai a pusztásodásnak indult Madát akarták benépesíteni, földjét használni. A birtokok azonban a kalocsai érsek tulajdonában voltak, aki Koháry Istvánra bízta teljes jogkörű felügyeletüket. Mehemed aga azt tudakolta a főkapitánytól (titokban bízva abban, hogy Koháry lehetővé teszi a jobbágyok kérését, mivel abból több jövedelem származhatna): egyáltalán hozzájárul-e a jobbágyok tervéhez? Ha igen, felküldi hozzá a szerb lakosok képviselőit, hogy megegyezzen velük. Az aga még két fontos teendőre kérte fel Koháry Istvánt: hogy a megállapodásban szereplő adóösszeget hozza az ő tudomására is, továbbá hogy a két falut veszélyeztető végváriakat tartsa távol, amit ő maga is meg fog tenni a török részről történő támadások esetén.

1

4 Hasszán egri alajbég Koháry István útján szándékozott Heves megyei birtokának, Vécsnek, határjogát rendezni, mivel tudta, hogy Füleken van az említett vármegye székhelye: „...Az én vécsi jobbágyim az debreiekkel régtül fogva, az határok végett nagy egyenetlenségben vannak, és az én vécsi jobbágyimnak marhájókat is hajtogatják. Hogy azért az én jobbágyim is kárt ne valljanak, kegyelmed az magyari szokás szerint igazítsa és igazíttassa el a szolgabíróval, s tégyen igazat közöttük..."

15 (A budai vilájet elöljárói is hozzáfordultak hasonló esetekben. Hadzsi Melek 1

1 MOL C 1228. tekercs NQ 12073a, (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Mehemed aga levele Koháry Istvánnak (Nógrád, 1680. május 16.) 1

2 Nógrád, Heves és Külső-Szolnok és Pest-Pilis-Solt vármegye 1

3 MOLC 1229. tekercs NQ 12209., (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V.), Husszein csorbadzsi levele Koháry Istvánnak (Eger, 1676. november 12.) A Duna-Tisza közének nagy része az egri vilájet fennhatósága alá tartozott, az ottani török birtokosok mindig az egri pasát keresték fel sérelmeik esetén. HEGYI Klára 1995. 111-112. 1

4 MOLC 1229. tekercs Ne 12199., Mehemed aga levele Koháry Istvánnak (Ivánka, 1678. május 27.) 1

5 MOL P 1992., I. csomag, 7. tétel, B., (Koháry II. István iratai), Hasszán alajbég levele Koháry Istvánnak (Gyöngyös, 1680. október 31.) 107