Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

dőszentjének szentelt oltárok is, pl. a Szent László-oltár a Szent László-kápolnában,

37 bár ez nem tekinthető szabálynak.

3

8 Feltárásokból is alig ismerünk oltármaradványt; egyet-egyet az északi és a déli mellékszentély előtt

3

9 és egy másikat a késő gótikus szentélybővítmény északnyugati kápolnájának keleti fala előtt.

4

0 A székesegyház korai részében a főoltárnak csak a helyét lehetett valószínűsíteni a kutatások során.

4

1 A késő gótikus szentélybővítmény belsejének feltárásakor egy korábbi oltármaradvány alapozása került elő.

4

2 Az 1506-os tűzvész után helyreállított és befejezett székesegySzűz Mária-oltárt és a Szent Kereszt-oltárt) nevez néven, továbbá a főoltár említése mondható bőségesnek. Erről sem innen, sem máshonnan nem tudjuk, hogy kinek szentelték, jóllehet Nagy Géza Balázs szerint a főoltár és a templom titulusa mindig megegyezik. Eszerint a főoltár védőszentje ,olajbafőtt' Szent János apostol volt. NAGY Géza Balázs 2004. 164. Ezeken kívül párszor előfordul oltárok és kápolnák említése - a védőszentek nélkül. Ráadásul a két megnevezett oltár helyét sem mondja meg pontosan a templomon belül a szertartáskönyv, noha Détshy Mihály szerint a Szent Kereszt-oltár az északi oldalhajóban helyezkedhetett el, míg a Boldogságos Szűz-oltárát a Bakócz Tamás által alapított Boldogságos Szűz Mária-kápolnába helyezi. Ez a kápolna a késő gótikus szentély körüli kápolnák közül a középső lehetett (DÉTSHY Mihály 1964. 6.). Dobszay László szerint a Szent Kereszt-oltár a kórus bejáratánál, a Boldogságos Szűz Mária-oltár pedig a templomhajó közepe táján állhatott (DOBSZAY László 2000. 271, 43. sz. jegyzet). Nagy Géza Balázs adatai szerint a Szent Kereszt-oltár a Szent Katalin-kápolnában állt. Mindenesetre a szertartáskönyv régészeti adatokkal való összevetése az oltárok és kápolnák azonosítása szempontjából szinte lehetetlen. A szertartáskönyv leginkább a templom körüli körmenetek leírásánál használható. Legtöbb helyszínt a Mindenszentek napi körmenet során említenek, mikor is a körmenet első állomása a nyugati, lezárt nagykapu előtt volt, majd továbbhaladt a menet az északi kapuig, ahol ismét megálltak. Innen vonult tovább a körmenet a csontházig és a temetőig, ahol a menet harmadik állomása volt. Végül innen tért vissza körmenet a székesegyházba. A körmenethez: DOBSZAY László 2000. 393-394, KANDRA Kabos 1905. 28-29 (XXVIII-XIX), DÉTSHY Mihály 1964. 6., KOVÁCS Béla 1987. 86-87., és NAGY Géza Balázs 2004. 171-172. 3

7 DÉTSHY Mihály 1964. 1-2. 3

8 Lásd Nagy Géza Balázs fentebb idézett adatát a Szent Kereszt-oltár helyével kapcsolatban. 3

9 KOZÁK Károly 1972. 162., KOZÁK Károly 1973-1974. 135. és 8. kép (bár Kozák ez utóbbi cikkében az oltár szó idézőjelbe került). Az oltárok egyébként leghamarabb a késő középkorban készülhettek. Ekkor a korábbi félköríves mellékszentélyek elé egyenes falat húztak és az oltárokat ezek elé állították. Lásd: HAVASI Krisztina im. 125-126. és uo. 33. jegyzet. 4

0 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 144., KOZÁK Károly 1972. 161., KOZÁK Károly 1973-1974. 148. 4

1 Mivel oltár nyomát a Perényi-fal és a főszentély belső oldala között nem találtak, ezért feltételezhető volt, hogy azt a Perényi-fal építésekor elpusztították és a fal vonala épp az oltár helye fölött is áthúzódott. KOZÁK Károly 1973-1974. 131. Búzás Gergely szerint a Perényi-fal a korai oltár oltárasztalát pusztíthatta el. Késő gótikus oltárépítmény helyére utalnak szerinte a korai kváderfalas apszis falában lévő csaplyukak, melyek az oltárépítmény rögzítő rúdjainak a helyei (Búzás Gergely szíves szóbeli közlése). 4

2 A '60-as években feltártak egy nagyméretű téglalap alaprajzú, kb. 3x6 m-es építményt a szentélybővítmény középső részén. A feltárásra lásd; alaprajzon: Eger, várásatás, 1968. 21. sz. rajz (KÖH Tervtár, 53354. sz. alatt) és 1969. 3. sz. rajz (KÖH Tervtár, 53357. sz. alatt), továbbá metszetrajzon, 45